Ismét a jeges Holt-Tiszában csobbantak Kuti Zoltánék – galériával

A legtöbb ember nem szereti a hideg vizet. Vannak azonban olyanok, akik kimondottan élvezik, sőt ilyenkor télen attól sem riadnak vissza, hogy a jeges Holt-Tiszában megmártózzanak. Ez volt már a harmadik alkalom, amikor Kuti Zoltán, kecskeméti tanár, a Trizoli Jótifuti Egyesület vezetője, megszervezte a Rozmár csobbanást. És hogy miért rozmár, erre azt válaszolta a főszervező, hogy amikor szaunázás után kimentek a hideg vízbe megmártózni, akkor azt mondták egymásnak, hogy „Hé, te Rozmár! Ne szarozz már!” Így ezt a téli Holt-Tiszában való megmártózást Rozmár csobbanásnak nevezték el.

– Ebben a szezonban novembertől februárig hat alkalommal és hat helyen csobbanunk– mondta Kuti Zoltán. – Először Soltvadkerten jártunk, utána Kunfehértón, most a Tőserdőben, majd a Dabas-Sári csatorna következik, de valószínűleg Kecskeméten, és egy másik helyszínen is szervezünk majd csobbanást februárban. Az előző évekhez képest most sokkal többen voltunk, ami szerintem annak köszönhető, hogy egyre többen szánják rá magukat a hidegvizes mártózásra. Nem számoltam meg pontosan, de jóval többen voltunk tíznél. Van, aki kevesebb ideig volt benn a vízben, van aki több alkalommal is megmártózott. Az igazság az, hogy én úgy szeretem, ha többször is belemegyünk, mert akkor az igazi.

A kecskeméti Gálig Sándor első alkalommal vett részt a Holt-Tiszában történő jeges vizű fürdőzésben. 

– Hét évvel ezelőtt január elsején azt éreztem, hogy szeretném úgy indítani az évet, nevezzük úgy, hogy spirituálisan megtisztulok. Azóta minden január elsején, független az időjárási körülményektől, fürdök egyet különböző helyeken. 

Mindig az aktuális helyzettől függően, hogy hol vagyunk a családi pihenés keretében. Ez most az első évem, amikor csatlakoztam a srácokhoz a harmadik Rozmár csobbanáson. Ahhoz, hogy ezt meg tudja csinálni az ember, kell hozzá egy nagyon szilárd elhatározás, számomra ez nem fájdalom mentes. Nyilván más az, amikor rendszeresen űzi ezt az ember és hetente, esetleg naponta a jeges vízhez hozzászoktatja a testét. Az első alkalommal amikor belemegy az ember a vízbe, akkor tűszúrásokat érez. Nekem olyan érzésem van mindig, mintha letörne a lábam, de utána ez elmúlik, és jön egy rendkívül erős felfrissülési érzés. Bizsereg az ember egész teste, amiből azt lehet levonni, hogy él.

Gálig Sándor elmondta még, hogy több sportot is űzött már. Benne volt az életében a küzdősport, aktív kézilabdázás, a futás, a hegymászás, annak is a klasszikus stílusa, vagyis a jég és a hó. Ebből is adódik, hogy szereti a hideget.

Az, hogy valaki belemegy a jeges vízbe maximálisan fejben dől el, mert levetkőzni a meleg ruhából mínusz fokban és azt mondani, hogy felveszem a papucsomat, a fürdőnadrágomat és neki indulok a jeges víznek, ahhoz erős elhatározás kell. Utána mikor szembesülünk azzal a fájdalommal, hogy ez már nagyon hideg, na azt kell elviselni – tette hozzá Gálig Sándor.

A vízben megmártózott Csomai Zsolt, ballószögi mozgássérült is, aki késve érkezett a helyszínre. 

– Nagyon jó érzés volt, mert paraúszó vagyok, és versenyekre is járok szenior úszókkal. Kuti Zoli már öt éve biztat arra, hogy menjek velünk csobbanni. Felemelő érzés az, hogy engem, mint mozgássérültet befogadtak. Több alkalommal csobbantam már hideg vízben, mert szeretem, a Balatont is minden évben átúszom, de itt még a Tőserdőben nem voltam – hangsúlyozta Csomai Zoltán.

A parton ezúttal többen is végig nézték a „rozmárok” csobbanását, mert túrázást is terveztek erre az időpontra. Ők csak azután indultak el, amikor a bátor és merész emberek kijöttek a vízből. Meleg teát és forraltbort természetesen lehetett kapni, és az eseményen való résztvevőket meghívták egy halászlé ebédre is. A csobbanást és a túrázást természetesen jövőre is megszervezik.