Az állatok élete a felelőtlen emberek miatt kerül veszélybe – interjú Szabó Attilával

Sajnos egyre többször látni az utakon kóbor kutyákat, pedig a téli időben különösen oda kell figyelnünk az ő egészségükre és jólétükre is. A felelős állattartásról és az esetleges szélsőséges helyzetekről az Argos Állatvédelmi Egyesület elnöke, Szabó Attila osztotta meg gondolatait.

Mit tehetünk, ha kóbor kutyát látunk? – tettük fel a kérdést.

– Azt tudni kell, hogy minden településnek a jegyző feladata a kóbor állatok biztonságba helyezése. Ezt általában úgy oldják meg az önkormányzatok, hogy állatvédelmi egyesületekkel, alapítványokkal kötnek megállapodást. Ezek a szervezetek végzik a kóbor álltok mentését, illetve a közterületen található elütött akár vadállatok elszállítását is. Ha tehetjük, nézzünk csipet, nyakban bilétát, hívjuk fel az adott településhez tartozó állatvédő szervezetét, és ha tudjuk, annak kiérkezéséig tartsuk ott a kutyát. Hiszen mire kiérnek, a kutya továbbállhat – mondta Szabó Attila.

Mit tehetünk, ha konkrétan látjuk, hogy rosszul bánnak egy állattal? – kérdeztük Szabó Attilától.

– Ez nem egy egyszerű kérdés, van egy nagyon jó állatvédelmi törvényünk, a rendőrség is szintén maximálisan állatvédő szerepet tölt be. Mi együttműködési megállapodásban állunk a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal, ahol is például nemcsak a szokásos állatvédelmet végezzük közösen, hanem az állatvédelmi szemléletformálást is év közben iskolákban, nyaranta nyári táborok formájában adjuk át a diákoknak. Sajnos nem gyakran születnek olyan elrettentő ítéletek ma Magyarországon azért, hogy az emberek komolyan is vegyék az állatvédelmet, állattartást. Ha valaki rosszul bánik a kedvencével, akkor az, aki látta, mint szemtanú tud feljelentést tenni, de sok eset sajnos ott bukik meg, hogy a szemtanú nem vállalja vagy nem meri vállalni azt, amit látott, így viszont egyik szervezet sem tud bizonyíték nélkül feljelentést tenni – magyarázta Szabó Attila

Hozzátette, hogy ugyanez igaz arra is, ha kiraknak egy kutyát az autóból, hiszen sajnos sok ilyen esetet hallottak már ők is az egyesületben. Ilyenkor, aki látja, kérik, hogy a rendszámot vagy legalább a kocsi típusát, színét jegyezze fel. Rendszám nélkül ezekből az adatokból és a környéken elhelyezett térfigyelő kamerák adataiból lehet esély arra, hogy meglegyen az elkövető. Itt is fontos az, hogy aki látta, ki kell, hogy álljon az ügy mellett és tanúként szerepeljen.

– Három évvel korábbi adatról tudunk beszámolni. Akkor megközelítőleg 300 ezer kóbor kutya volt Magyarországon, macskákból pedig még több sajnos. Sokan, ha a kutyájuk elkóborol, nem is keresik, egyszerűen csak magukra hagyják. Tudni kell, hogy vannak gyepmesteri telepek és ebrendészeti telepek. A kettő között az a különbség, hogy a gyepmesteri telepeken altatás van. Jelenleg ez 14 napról 45 napra módosult, tehát amennyiben nem jelentkezik az eredeti gazdája vagy nincs örökbe fogadó, akkor 45 nap után altatható a kutya – hangsúlyozta Szabó Attila, az Argos Állatvédelmi Egyesület elnöke, majd így folytatta.

– Itt is kiemelném, hogy az állatok élete a felelőtlen emberek miatt kerül ilyenkor veszélybe. Az ebrendészeti telepeket működtető szervezeteknél általában van menhely is, ahova átkerül a kutya a karantén lejárta után, de sajnos nagyon sok kutya évek múltán a menhelyeken hal meg, mert senki nem fogadta örökbe őket. Nagyon fontos, hogy mindenki kellően vigyázzon kedvencére, ha elkóborolna, akkor keresse a környezetében lévő szervezeteknél, menhelyeknél, posztokban és akár plakátolva, hiszen az az állat az ő felelőssége. Sok esetben nincs csip a kutyákban, ami kötelező 2014 óta. A csipszámot érdemes ellenőriztetni, hogy megfelelően be vannak-e rögzítve az adatok – mondta.

Attila végül azt is kiemelte, hogy a segítség mindig jól jön, és bármikor van náluk lehetőség önkénteskedni. Az önkéntesek különböző területeken segíthetnek, valamint lehetőség van náluk letölteni az 50 órás iskolai közösségi szolgálatot is.