A dunai árvizekkel zárul a bajai szenior egyetem

Mint általában a folyók többsége, így a Duna esetében is a vízjárással kapcsolatos emlékezetes időszakok és események leginkább a szélsőséges vízállások, árvizek bekövetkezéséhez kötődnek. A Dunán minden évszakban lehetséges árvíz: esőzés okozta árvíz általában nyáron és ősszel, hóolvadás okozta árvíz télen és tavasszal. Vannak árvizek, amelyek e két típus egybe olvadásából keletkeznek. Ilyen volt például az 1965. évi emlékezetes dunai árvíz is, amely 1830 óta, amióta rendszeres vízállás feljegyzések készültek, a legmagasabb és a leghosszabb ideig tartó árvíz volt.

− A Dunán gyakoriak voltak a jeges árvizek a szabályozás előtti időszakban. A XIX. század eleje óta levonult 36 nagy árvízből 14 volt jeges. Bár a jeges árvizek egészen sajátos hidrológiai körülmények között jönnek létre, mégis, a legtöbb vizet szállító, klasszikus értelemben vett árvíznek a jégmentes időszakban levonuló árhullámok tekinthetőek. E különbség meghatározó, hiszen a jégtorlaszok képződésének megakadályozásával – legyen annak eszköze, akár a folyószabályozás vagy a jégrombolás – a jeges árvíz kialakulásának veszélye jó eséllyel megelőzhető. Azonban a csúcsvízhozamokat produkáló árhullámok műszaki szempontból mértékadónak tekintett árvízszintek alatti levezetése már jóval összetettebb és megfelelően kiépített árvízvédelmi rendszer hiányában, pusztán operatív árvíz-védekezési beavatkozásokkal egy Duna-méretű folyón aligha biztonsággal megoldható feladat − mondta Abonyi Csaba.

Az előadásban általános áttekintés hangzik el a Dunán levonult árvizekről, a főbb jellemzőinek és sajátosságainak az ismertetésével, valamint az azok nyomán keletkezett tervek mentén megvalósult árvízvédelmi fejlesztésekről és az elért eredményekről, ígéri az előadó.