Tompán mutatták be az idei legszebb dámtrófeákat – galériával

A korábbi évek hagyománya szerint idén is Szegedről az Alföldi ASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum és Szakgimnázium tanulói és oktatói fújták meg a vadászkürtöket, majd Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte, hogy a kedvező időjárásra korábban is nagy szükség lett volna, a bolondos barcogási időszak nem segítette a vadászok munkáját, a kollégák kitartása és vendégszeretete és a vendégvadászok kitartása tette lehetővé, hogy idén is szép teríték kerüljön bemutatásra.

– Sokszor ijesztgetik a vadászvendégeket, hogy a határ mentén mindenre is fel kell készülni, megnyugvásul vesszük tudomásul, hogy a vendégkör kedvét nem szegi a migrációs helyzet – jegyzete meg. Hozzátette: a vadban nem csalódtunk, a dámállomány, az itteni szakszemélyzet hozzáértésének és a térség gazdálkodásának köszönhetően, valamint a jó szomszéd vadgazdálkodóknak köszönhetően jól érzi magát, jól fejlődik. 

Aki áldozatkészen nyúl ehhez a vadfajhoz, jó eséllyel saját maga tudja is hasznosítani a megfelelő aktív vadgazdálkodással.

A vezérigazgató szólt arról is, hogy az élőhelyfejlesztés és különösen a táplálék mellett a víz hiányának az orvoslása, hogy valóban a vad megtalálja a vizet, komoly áldozatokat igényel a vadgazdálkodó részéről. Ebben az elmúlt években a KEFAG Zrt. folyamatosan, minden évben lépett előre egy kicsit.

– Ennek az igyekezetnek az eredményét illusztrálja a trófeaszemlén kiállított csoda szép gyűjtemény – fűzte hozzá.

Tóth Attila, a KEFAG Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészet erdészet igazgatója elmondta, hogy a szemlét megelőzően trófeabírálatra került sor, az átlagsúly 4,64 kg, a lapátosoknál 4,71 kg, az érmeseknél 7 darab bika van 200 pont felett, kiemelkedő pontszámot az idei bírálat nem hozott, 206 pont feletti van kettő. Ezek a számok a sokéves statisztikát erősítik, minden hetedik-nyolcadik bika 200 pont feletti. Az idei évben a 31 lapátosból 28 érmes lett, 20 aranyérmes, 5 ezüst és 3 bronzérmes.

– Azért fontos, hogy a fő barcogásban tudjunk vadásztatni, mert ilyenkor a vadászvendégek igényei jobban találkoznak, jobban tudunk válogatni a bikák között. Ez a szemlélet azt jelenti, hogy a bikaborjakat kíméljük, a csapos bikából csak az egyértelműen kivalókat lőjük, a kanalasokat kímélve, a középkor második felében kezdjük kiemelni a lapátos bikákat és lehetőség szerint az öreg, a csúcson lévő vagy éppen visszarakott bikákat tudjuk meglőni – fejtette ki az erdészeti igazgató.