Latabár Kálmán soha, de unokája játszott a színházban

Az elmúlt héten a kecskeméti színjátszás történetét elevenítettük fel, most a színház első évtizedeibe repítjük vissza a nosztalgiázókat. Időutazásunkhoz most is Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat hívjuk segítségül. A 20. század eleji régi képeslapok pedig Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak. 

Mint írtuk: Kecskeméten, a városi tanács 1889-ben döntött úgy, hogy Ferenc József magyar királlyá koronázásának 25. évfordulója tiszteletére színházat építenek. A helyét meglehetősen sok vita után 1894 májusában jelölték ki, a Szentháromság téren. A színház, „Thália gyönyörű otthona” Fellner Ferdinánd és Helmer Ármin tervei alapján 1896-ban épült fel. Az épületet a millenniumi ünnepségek keretében avatták fel, 1896. október 14-én Katona József Bánk bán című darabjával.

Az építészpáros nevéhez egyébként negyvennyolc színház felépítése fűződik, ebből tizenegy hazánkban található, a kecskeméti mellett például Budapesten a Népszínház és a Vígszínház. 

Egy 1896-os újság hasábjain a következők olvashatók a színház építéséről: „... a színház építéséhez a múlt ősszel fogtak hozzá és a munkálatok olyan gyorsan haladtak, hogy a tető vasszerkezetét már decemberben-januárban 18-20 fokos hidegben felrakhatták. A munkálatok a hideg dacára folytak, kívül valamint a színház belsejében is az egész télen át, s csak a tavasszal kezdtek ismét a külső kőművesi és szobrászati munkák elkészítéséhez, melyeket már júniusban befejeztek. Különös figyelmet érdemel a színház villamos világításának berendezése, melyhez az áramot jelenleg még József gőzmalom-telepe szolgáltatja. A Ganz gyár rendezte be ügyesen a színház villamos világítását, s a gépezet oly erősen működik, hogy színházunk világítása felülmúlja a fővárosnak bármely színházát...”

Sokak szerint a neobarokk, eklektikus stílusú teátrum a Fellner-Helmer páros talán legszebb, legjobb arányú színházépülete. Az épületet díszítőelemek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József portréja látható. 

 Olyan ismert színészek léptek színpadra mint Jászai Mari, aki az egyik előadás után a következőképpen nyilatkozott: „Az épületben minden olyan bájos összhangban van, hogy az maga inspirálja az embert. Katona József szelleme dolgozott ott, mikor azt a színházat építették. Az egész olyan, mint egy szép zene. Olyan közvetlen hatással van az emberre, aminő közvetlensége még nem éreztem soha.”

Az évtizedek alatt nagyon sok kiváló korszaka volt a színháznak, igazgatója, rendezője, dramaturgja és színésze volt: Gábor Miklós, Galambos Erzsi, Greguss Zoltán, Moór Marianna, Páger Antal, Radó Vilmos, Ruszt József... és még sorolhatnánk hosszasan, hiszen ez csak a kezdet, napjainkban is kiváló színművészek, szakemberek öregbítik a színház jó hírét. Érdekesség azonban, hogy a Kecskeméten 1902-ben született Latabár Kálmán soha nem volt a színház tagja, unokája, Árpád azonban játszott a színházban. 

További érdekesség: sok filmnek adott már otthont a színház. Az épület szépségére a hazai és külföldi filmrendezők is felfigyeltek. Itt játszották például a Wagner és Liszt Ferenc című filmek egyes részeit. Most a 21. század elején Szabó István Oscar-díjas rendező Csodálatos Júlia című alkotásának színházjeleneteit is itt forgatták le.