A kecskeméti színjátszás múltja évszázadokra nyúlik vissza

Időutazásunkhoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat vettük alapul. A színház alig hogy felépült, bemutatták az első darabokat, a képes-levelezőlapok kedvenc témája lett. A kort megidéző régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak. 

Ahhoz, hogy megismerjük a színház felépítésének történetét érdemes néhány évtizedet „visszarepülni” a kecskeméti színjátszás gyökeréig.

Kecskeméten komoly hagyományai voltak a magyar nyelvű színjátszásnak, többek között az iskolai színjátszásnak, mely a piaristák nevéhez kötődik. A színjátszás múltját kutatva meg kell említeni a Kecskeméten született Kelemen Lászlót is. Ő volt az első magyar színigazgató, a magyar nemzeti színjátszás megteremtője. Az első magyar hivatásos színtársulattal az 1700-as évek végén Kecskeméten is felléptek. Kísérlete – miszerint megteremti szülővárosában a színjátszást – azonban nem hozott tartós eredményt. 

Ennek ellenére Kecskeméten az 1810-es évektől folyamatossá váltak a színielőadások, számos társulat megfordult a városban. Katona József, aki egyetemi évei alatt a pesti színtársulatnál volt, a kecskeméti tanácsnál már 1826-ban kezdeményezett egy állandó játszóhelyet, a piaci mészárszék átalakításával. Ez végül más módon valósult meg.

1833-tól Király Sándor Korona Vendéglőjének udvara adott otthont az előadásoknak, háromszáz nézőt fogadtak be egyszerre. Olyan ismert színészek is felléptek a Korona Vendéglőben, mint Petőfi Sándor, aki 1843-ban Borostyán Sándor álnéven a Lear Király bolondját alakította. 

A vendéglő a mai Malom Központ helyén állott, a bevásárlóközpont oldalán elolvasható a korábbi emléktábla másolata. Az eredetit a közelmúltban találták meg, és méltó helyéül a Katona József Emlékházat választották, ahol néhány hónapja ünnepélyes keretek között avatták fel. Az ünnepségén felelevenítették a kecskeméti színjátszás történetét is.

1868-ban újabb fordulat történt. Kovács László alakította át magtárát Kecskeméti Népszínházzá, emléktáblája a Katona József tér 3. szám alatt olvasható. 

Egy idő után a kecskemétiek egy méltóbb színházépületre vágytak. A városi tanács 1889-ben döntött úgy, hogy Ferenc József magyar királlyá koronázásának 25. évfordulója tiszteletére színházat építenek Kecskeméten. A helyét meglehetősen sok vita után 1894 májusában jelölték ki, a Szentháromság téren. A színház, „Thália gyönyörű otthona” Fellner Ferdinánd és Helmer Ármin tervei alapján 1896-ban épült fel. Az épületet a millenniumi ünnepségek keretében avatták fel, 1896. október 14-én Katona József Bánk bán című darabjával.