Papnak készült, világi apostol lett Madari Gyula – galériával

Én egy boldog ember vagyok! – hangsúlyozta már a beszélgetés legelején a Madari Gyula, akit régi barátok, osztálytársak, ismerős és ismeretlen érdeklődők vártak kedden a Petőfi Sándor Városi Könyvtár nagytermében. Madari Gyulától idegenvezetőként nem áll távol a beszéd, ezért szívesen mesélt életéről, szakmai pályafutásáról.  

Megtudhatta róla a hallgatóság, hogy bár boldog embernek vallja magát, de nem volt könnyű élete. A pálmonostorai tanyavilágban kisnemesi családba született 1944-ben. Hárman voltak testvérek. Bátyjával és öcsével azonban korán árván maradtak. Édesapjuk a kuláküldözés során a Szegedi Csillag börtönbe került, édesanyjuk egészségét pedig felőrölte a sok üldöztetést, fiatalon rákban halt meg. 

A család élete kemény küzdelem volt. Jó szüleim a problémák ellenére is derűsek maradtak. Édesanyám nagyon bölcs és okos kaszáló-kapáló parasztasszony volt. Az 50-es évek elején 200 kötetes könyvtárral büszkélkedhetett. Tudta, hogy korán meg fog halni, és engem, a bátyáimnál 7-8 évvel fiatalabbat sem akart muníció nélkül hagyni. 

– mesélte Madari Gyula.  

Az is elhangzott, hogy Pálmonostorán végezte általános iskolai tanulmányait, majd a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett. Mélyen hívő gyerek lévén az Egri Hittudományi Főiskolára jelentkezett, teológiai tanulmányait azonban egészségügyi okok miatt nem tudta befejezni, így nem teljesült nagy álma, hogy pap legyen. Később elvégezte az Ybl Miklós Műszaki Főiskolát, majd Százhalombattán dolgozott a hőerőmű építésénél. Ezt követően a vecsési lakótelep építésénél volt építésvezető. Ezután elhívták Monorra, a járáshivatalba osztályvezetőnek. Időközben azonban továbbra is érezte, hogy Isten az emberek szolgálatára hívja. Ezért 1986 szeptemberében eldöntötte, hogy mégis csak eredeti hivatásának gyakorlására – a lelkek szolgálatára – szánja el magát. Ha nem papként, akkor világi apostolként és megalapította a Makrovilág Zarándokirodát. 

Zarándokcsoportjaival mind az öt világrészt bejárta idegenvezetőként. Elnöke a Vallási Turizmus szövetségnek, mindemellett tanít Győrben a Széchenyi István Egyetemen. Több könyve és publikációja jelent meg. Írásai főként az idegenforgalomhoz és a valláshoz kötődnek.  

Elmondta, 50 éves idegenvezetői pályafutása alatt mintegy 100 ezer embert kalauzolt különféle zarándokutakon. Az utazási irodát nem működteti tovább, de a jövőben sem mond le az utazásról. A Makrovilág Baráti Körrel tovább járja a világot. Ars poétikája továbbra is: "A turizmus az örömszerzés művészete, a vallási (zarándok) turizmus amellett, hogy az örömszerzés művészete; a kegyelem közvetítés eszköze is.”