2023.09.02. 19:58
Vizslák vizsgáztak és versenyeztek Tiszakécskén – galériával
A Magyar Vizsla Klub Egyesület országos vízi, mezei versenyt rendezett Tiszakécskén, az Árkus-dűlőben, ami egyúttal őszi tenyészvizsga is volt. A versenyre az ország különböző részéről tizennyolc kutyát neveztek, heten pedig vizsgáztak.
A versenyre tizennyolc kutyát neveztek, heten pedig vizsgáztak
Fotó: Szentirmay Tamás
A nyári melegben a kutyáknak nem volt egyszerű a feladatokat teljesíteni. Ez alól csak a vízi munka volt a kivétel. – A kutyáknak több feladatot is teljesíteniük kellett – mondta Szikinger János a verseny vezetőbírója. – A mezei keresés abból áll, hogy kihelyeznek egy madarat, amit a kutyának tempósan meg kell keresnie, jobbra, balra, kígyóvonalban mozogva, a gazdája utasítására figyelve. A bírók ilyenkor nézik az orrhasználatot, a szél kihasználását, de azt is, hogy milyen távolságból jelzi a kutya a vadat. Amikor megtalálta, akkor azt állásával stabilizálja, hogy a gazdája fel tudjon készülni a lövésre. A bíró utasítására a gazda megpróbálja felkelteni a madarat. Amikor felrepül, akkor a kutyának helyben kell maradnia. Ezeken a versenyeken nem lövik le a vadat, hanem csak egy imitáló lövést adnak le a levegőbe.
Szikinger János hozzátette, hogy a vízi munkában egy sebzett kacsát engednek bele a vízbe. A sebzettet úgy kell értelmezni, hogy a kacsa két vezértollát vízben oldódó papírral összefogják, hogy ne bírjon felrepülni. Amikor beengedik a vízbe és elkezd vergődni, akkor a papír kiolvad, így a madárnak van arra lehetősége, hogy el tudjon menni. A kutyát beküldik a vízbe, hogy a sebzett kacsát keresse meg.
Ha jól dolgozik, akkor a madarat fel tudja repíteni, amit aztán a parton lévő vadász le tud lőni.
A vízi irányíthatóság lényege, hogy egy sima vízfelületre küldik be a kutyát, amit a bíró utasítására a gazdának jobbra, vagy balra kell irányítani, majd pedig magához hívni.
A Magyar Vizsla Klub Egyesület versenye Tiszakécskén
Fotók: Szentirmay TamásA vonszalék-feladatban azt próbálják utánozni, mintha egy sebzett vad menekült volna el. Ez úgy történik, hogy a bíró a területen elhúzza a szárnyas vadat százötven, a nyulat háromszáz méterre. A kutyának azon a csapán (így mondják), amelyen a bíró elhúzta, követnie kell, meg kell találnia a vadat és a gazdájához vinni. A légszimat azt jelenti, hogy egy aljnövényzettel benőtt területre kihelyeznek két vadat, egy tollast és egy szőrmést. Ezt sem láthatja sem a kutya, sem pedig a vezetője. A kutyát a gazdája elküldi dolgozni, mint mezei keresésnél. Amikor a bírók látják, hogy 50-60 méterre van a kihelyezett vadtól, akkor a vezetőt megállítják, így ő már nem mehet tovább.
A kutyának a továbbiakban önállóan kell dolgoznia és abban a sorrendben kell a gazdájához vinni a vadat, amilyen sorrendben megtalálta, és ülve kell átadnia.
A nádi kajtatás azt jelenti, hogy sűrű nádba küldik be a kutyát. Jelen esetben nem volt benne semmi, de neki készségesen és tempósan keresnie kell, hátha van benne vízi vad, dúvad, vagy bármi, amit ki kell mozdítani, hogy a gazdája lövéshez tudjon jutni. Ezek a vizsga feladatok fő lényegei.
Minden vizsgát pontoznak, a legmagasabb pontszám a négyes, de vannak feles osztályzatok is. Az a kutya amelyik egyes, vagy kettes osztályzatot kap, már csak harmadik díjas, a hármas és négyes pedig első díjas lehet. Nagyon komoly és nehéz feladat ez a vadászkutyák közötti megméretés, amelynek a végén természetesen serleget és oklevelet is átvehet a kutya gazdája. Ezek a versenyek a tenyészállatok alapjait képezik. A versenyen tizennyolc kutya indult, hét pedig vizsgázott.