2023.08.20. 07:00
Kecskeméti diákok is keresik a megoldást a Homokhátság vízproblémáira
A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács a természetes vízmegtartó megoldások ösztönzése és fontosságának tudatosítása érdekében már másodízben tette közzé a Csatári Bálint szakdolgozat- és diplomamunka-pályázatot. Idén a kecskeméti Neumann János Egyetemről és a Szegedi Tudományegyetemről hét hallgató nyújtotta be pályamunkáját.
Fotó: shutterstock.com / illusztráció
A fiatalok több érdekes témát is feldolgoztak. Köztük érintették az integrált tájhasználat és a klímavédelem témáját is, valamint a tanyák jövőbeni fenntarthatóságáról is olvashattak különleges dolgozatot a szakemberek. Ugyanis a pályázat célkitűzése is a klímaváltozással járó hatások következményeinek kezelése.
A diákok olyan megoldásokkal álltak elő pályamunkáikban, melyeket a mindennapokban is hasznosíthatunk. Kiemelten foglalkoztak a vízvisszatartással és a vízgazdálkodással kapcsolatos területekkel. A Duna-Tisza közi Homokhátság területén különösen érezhetők a klímaváltozás jelei.
A legszembetűnőbb közülük például a növekvő vízhiány és az egyre fokozódó nyári hőség.
Részben emberi tevékenységből eredően, részben éghajlati okok miatt évtizedek óta komoly vízhiány sújtja ezt a térséget. A talajvíztükör egyes helyeken több métert is süllyedt. Noha a süllyedés sebessége lassult, összességében továbbra is a megoldandó problémák közzé sorolják a vízhiány kezelését.
Ugyanakkor, a Homokhátság területén a vízhiány mellett időszakos jelleggel, belvíz formájában víztöbblet is jelentkezik. Ezért is fontosak a pályamunkáknál a vízvisszatartás, illetve a vízpótlás problematikájának megoldására irányuló javaslatok, melyek egyben támogatják a fenntartható területi-, települési, vízügyi-, agrár-, vagy természetvédelmi tervezést is.
A dolgozatok, pályamunkák címe is sejtetni engedi, hogy igen mélyreható kutatást végeztek a hallgatók. Foglalkoztak többek között az inváziós növényfajok elterjedésével, a dél-alföldi tanyák korszerű és fenntartható fejlődésének jövőképével, a tanyavilág átalakulásával. Vizsgálták még az esőkertek alkalmazási lehetőségeit és a dél-alföldi gazdálkodók klímaváltozáshoz való alkalmazkodását. Konkrét példákat használva elvégezték a városi zöldterületek szolgáltatásainak és funkcióinak a társadalomföldrajzi összehasonlító elemzését, a búza fejlődésével kapcsolatban pedig a nagy felbontású drónfelvételek alkalmazási lehetőségeit tanulmányozták.
