Egy eltűnő világot mutatnak be a keceli alkotók közös kiállításukon – galériával

Hónapokkal ezelőtt jött az ötlet, hogy egy olyan bemutatóval jelentkezzenek, amely két vizuális terület összekapcsolódásából alkot egy új, különleges élményt. Szentgyörgyi Erika festőművész és művésztanár, Varga Eszter pedig, bár magát szerényen csak fotográfusnak nevezi, egy tehetséges fotóművész. Nem tettek mást, mint körbe járták Kecel határát, és a pusztuló tanyák mai látleletét örökítették meg. 

A festő ecsettel, míg a fotós a fényképezőgépével dolgozott. A képeket egymás mellét tették, és így egy különös hangulatú tárlat jelenik meg azok előtt, akik megtekintik a produkciót. A péntek esti megnyitón, Imre Károly, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési Intézetének nyugalmazott igazgatója az egykor mindennapos életforma, a tanyasi lét történetét vázolta. Hangsúlyozta, hogy a tanyasi parasztemberek óriási tudással rendelkező, a természettel szorosan együtt élő, azt tiszteletben tartó, annak erőforrásait kihasználó családokat alkottak. Az értékrendszerükben a több generációs tudás, a teremtett világ tisztelete, egymás megbecsülése, az adott szó szentsége a létük alappilléreit alkották.

Mint mondta, pályafutása során félezer kiállítást nyitott meg. A mostani azért kiváló, mert felidézi az ő fiatalságát, amikor is állatorvos édesapjával egy évben háromszor is körbejárták a keceli állattartó tanyákat. Mára ez a létforma eltűnőben, a mai romok, amelyeket a két kiállító művész a festményeken és a fotókon megjelenített talán évek múltán már nem látszódnak. Egy letűnő korszak világát mutatja be a kiállítás, amelyet érdemes Kecelen megtekinteni.