Minden érzékünket rabul ejti a kecskeméti városháza látogatóközpontja − galériával, videóval

Az 1897-ben befejezett kecskeméti városháza a Modern Városok Program keretében újult meg. A felújítás magában foglalta a szerdán a sajtónak bemutatott, modern látogatóközpontot és a  Kecskemét, hírös város című várostörténeti kiállítást.

A tárlat arculatát meghatározza a település ikonikus gyümölcse, a barack, pontosabban annak a színe, amelyhez a zöld és a fehér társul. A kiállítás mélyfúrást végez Kecskemét évezredes múltjában, mintegy 310 különböző témát tömören feldolgozva, melyek mozaikszerűen összeállva a látogató elé tárják a város múltjának rétegeit. A levéltári kutatásokon alapuló témákat többnyire infografikákon összegezik, így a legfiatalabb generációk által is könnyen befogadhatók az információk.

A második, Kecskemét középkori történetét bemutató terembe belépve a város eredetével kapcsolatos emlékek, és történetével kapcsolatos érdekességek jelennek meg, köztük a mai álló középkori épületek és ma már nem létező Homoki-kápolna.  

A harmadik terem a török hódoltság idejét eleveníti fel, a 16-18. századba belépve rózsaillat öleli körül a látogatót. Itt többek között megjelenik Mikszáth Beszélő köntöse, mely alá beállva a köntös öt percben összefoglalja a kisregény cselekményét. Azzal szemben az akkori városképet láthatjuk, a lámpagyújtogatók útjával és külön infografikán jelenítették meg a pestisjárványt. 

A negyedik teremben Kecskemét aranykorába, a 19-20. századba lép át a látogató, egyben a rózsaillat sárgabarack illattá változik. Itt a korszak kirobbanó fejlődését mutatja be a kiállítás, a város életét meghatározó növénytermésztéssel, állattenyésztéssel, feldolgozóiparral, és látható egy kortárs barackfa-installáció, valamint bemutatják a betyár életet és a sokszínű kecskeméti piacot. Ugyanebben a teremben város mai arculatát kialakító polgármesterek ismertetik meg korszakos jelentőségű tevékenységüket: Lestár Pétert Sirkó László színművész, Kada Eleket Pál Attila színművész személyesíti meg és itt látható az eddigi városvezetők portréja is. 

A több termében kivilágítható makettet 42 napig nyomtatták 3D-s nyomtatóval és további egy hétbe telt az összeszerelése. De ugyancsak makettként jelenik meg a hajdan a Rákóczi út végébe tervezett szecessziós víztorony is, melyet sajnos nem építettek meg. 

A hatodik teremben Kecskemét és a művészetek kapcsolata válik kézzelfoghatóvá, egyebek mellett Katona József bemutatásával, a színházzal, a Kecskeméti Művészteleppel és a rajzfilmstúdióval, valamint egy olyan eszközzel, melyre ráállva a látogató átélheti az 1911-es nagy kecskeméti földrengést. 

A hetedik és nyolcadik terem Kodály művészetét mutatja be és a városháza harangjátéka szólal meg gombnyomásra. Az utolsó teremben Kecskemét jelenébe léphetünk, a kecskeméti repülőtér és a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár története földi és légi felvételeken keresztül elevenedik meg. A 2020-as évek elejét az egyik, Kecskeméten gyártott emblematikus Mercedes-Benz A-osztály reprezentálja, melybe beülve az 1930-as évek Kecskemétjére tudunk időutazást tenni: a város majd száz évvel ezelőtti főterét, és a Rákóczi utat járhatjuk be. A teremben megjelennek a KTE sikerei is. Az emeleten múzeumpedagógiai teret rendeztek be.

Szemereyné Pataki Klaudia elmondta, hogy szándékuk egy országosan is ismert turisztikai úti cél megvalósítása volt. A városháza így olyan lett Kecskemétnek, mint Egernek a vár, vagy Keszthelynek a kastély. A polgármester hozzátette, hogy a későbbiekben a bemutatott témák mentén idegenvezetést tartanának a turistáknak. Ezenkívül külön forrásból egy gyönyörű szecessziós kávéházat is kialakítanak a régi Tourinform Iroda helyén, így nyújtva teljes élményt az idelátogatóknak. A polgármester kiemelte, hogy június 4. és 10. között programsorozat keretében adják át a városházát, mialatt ingyenesen megtekinthető lesz a látogatóközpont. A kiállítást Virág Zsolt kurátor mutatta be. 

A cikkben szereplő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.