A tanyasi életformát mutatják be a több mint kétszáz éves félegyházi birtokon − galériával

A legvárosiasabb tanya − így került be a félegyházi köztudatba a szérűskert, ami három éve a Huszka József Hagyományőrző és Sport Egyesületnek ad otthont. A civil szervezet tagjai azonban nem csak a maguk, hanem mindenkinek az örömére szeretnék nyitottá tenni a több mint kétszáz éves tanyát, és a hozzá tartozó közel egy hektáros területet – tudtuk meg Kollár Lászlótól, az egyesület titkárától.

Elmondta, 1813-ban épült meg a kiskunfélegyházi kálvária, amivel együtt elkészült a csőszház és a hozzá tartozó istálló, illetve a csordakút is. Ez a városrész – amit ma Móravárosnak hívnak – a második világháború előtti időszakban egyházi birtok volt. Itt tartották a Constantinum gazdasszony képzőjének gyakorlati foglalkozásait. Itt tanulták meg a leendő háziasszonyok az állattartást és a kertészkedést. A csőszházban lakott a gondnok, aki a kálváriát és a hozzá tartozó egyházi birtokot felügyelte. Az államosítással azonban felosztották a rendet és a területet is, ahol felépültek a móravárosi családi- és társasházak. Csupán ez az egyetlen tanya és a kálvária maradt meg, ami a rendszerváltás után az önkormányzat kezelésébe került.

A Huszka József Hagyományőrző Sport Egyesület 2020 őszén kapta meg használatba a területet, ahol otthonra talált az egyesület, melynek tagjai a tanyasi életforma népszerűsítését is fontosnak tartják. Az egyesület egy élő tanya megvalósítását tűzte célul azért, hogy az idősebbek nosztalgiázhassanak, a fiatalok pedig lássák, hogyan is éltek nagyszüleik, honnan kerül a hús vagy a tojás az asztalra – sorolta Kollár László.

Hozzátette, vannak már juhaik, melyek rendbe tartják a területet. Van baromfiudvar, tyúkokkal, libákkal, de hamarosan fürjekkel is bővül az állomány. Sőt, ha sikerül valamelyik madármentő csapattal megegyezni, szeretnének egy röpképtelen gólyának is otthont adni, mert sajnos Félegyházáról elfogytak a gólyák. A tanyát látogathatják családok, óvodás és iskolás csoportok. A tanyaépület felújítása után akár külső tanteremként is használhatják az iskolák, itt tarthatják a biológia vagy természetismeret órákat.

A szérűskertben nem csak a háziállatokkal ismerkedhetnek meg a gyerekek, hiszen a tanya mellett található lápos földrész természetvédelmi terület, ahol számtalan védett állat él. Láthatnak teknősöket, gőtéket, békákat, őzet, nyulat, madarakat. Ugyanakkor a gyerekek különleges fákat is megismerhetnek, hiszen az egyesület egy park létrehozásán is fáradozik, amelybe már több mint hetven fát elültettek a főkertész, Nagy Ágnes és Vas Antal, nyugalmazott iskolaigazgató irányításával. A parkba őshonos magyar fajtákat és kuriózumokat is telepítettek.  

Kollár László azt is elmondta, a tanyaépületben nemrég bútorfestő szakkört tartottak. A foglalkozásokat a Nemzeti Művelődési Intézettel és a Móra Ferenc Művelődési Központtal közösen nyert pályázatból valósították meg. A szakkörön készült és a félegyházi szűrmintákkal díszített alkotásokból április 29-én nyílik kiállítás a városi virágünnep keretében.  

Tizenöt éve alakult az egyesület  

A Huszka József Hagyományőrző és Sport Egyesületet kiskunfélegyházi lokálpatrióták és hagyományőrzők hozták létre 2008 augusztusában. Céljuk az volt, hogy a szinte teljesen elfelejtett, félegyházi származású névadó emlékezetét, életművét a köztudatba visszahozzák, ápolják, munkásságát a lehetőségeikhez mérten terjesszék és folytassák. Néprajzi tárgyakat, viseleteket, díszített tárgyakat gyűjtenek, dokumentálnak. Huszka munkásságát és az általuk gyűjtött tárgyakat rendszeresen mutatják be jurta-kiállításainkon, rendezvényeinken. 

Az első komolyabb pályázatuk eredményeként Kis László és Molnár István vezetésével több mint 12 ezer díszített tárgyat katalogizáltak a Kiskun Múzeum gyűjteményéből. A legfontosabb elemekből készítettek egy tabló kiállítást, melyet több alkalommal mutattak be az ország számos pontján – sorolta Kollár László, aki azt is elmondta, hogy az egyesület széleskörű tevékenységéről honlapjukon is olvashatnak az érdeklődők.