2023.01.22. 08:21
Régészeti feltárások támasztják alá, hogy már ezer éve is lakott volt Kecskemét
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett. Erre jutottak a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei – írja az MTI.
Archív-felvétel
Fotó: Bús Csaba
Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta: a legújabb leletek és a több mint 100 éve folyó régészeti feltárások eredményei alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a mai Kecskemét területén a 10. század közepétől folyamatosan magyarok élnek.
A környező településeken zajló kutatások, mint a bugaci monostor és az egyéb, tatárjáráskor elpusztult települések feltárásai, rávilágítottak arra, hogy a legfontosabb kereskedelmi és hadi utak már ezer évvel ezelőtt is pontosan itt haladtak el.
Az igazgató szerint nehéz megmondani írásos források nélkül, hogy a várost milyen névvel illették korábban, de nagy valószínűséggel már akkor is Kecskemétnek. A városban az elmúlt évtizedben a régészek több 10-11. századi temetőre leltek, illetve a Mercedes-gyár területének feltárása során egy még korábbi jelentős, az avar korra tehető hatalmas településközpontot is találtak.
Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: már a 10. század előtt, a 8. századtól megjelent a korábbi, avar közösséghez illeszkedő fontos településkoncentráció. Kecskemét egykori polgármestere, Kada Elek a 19. században a város belterületén végzett feltárások során egy 10-11. századi temetőre lelt, amely szintén a magyar megtelepedés korai indulását jelzi. Később gyakran kerültek elő mélygarázsépítéseket megelőző régészeti munkálatok során további korai Árpád-kori emlékek is, amelyek közül kiemelkedik a Balaton utcán végzett feltárás, ahol szintén 10-11. századi településnyomokra leltek. Ezek és Kecskemét középkori, kora újkori története mind azt bizonyítják, hogy a honfoglalás korától biztosan folyamatosan éltek magyarok ezen a területen, így Kecskemét legalább egy évezredes múltra tekinthet vissza – tette hozzá Wilhelm Gábor.
Három méter mélyben az ezeréves múlt
Fazekas András Kristóf, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze kiemelte: jelenleg is zajlik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének felújítását megelőző feltárás Kecskemét belvárosában. A régész felidézte, a ferencesek az 1640-es években kapták meg a területet, ahova több, feltehetően faépületet építettek, de ez az épületegyüttes 1678-ban leégett. A most is álló barokk kori, négyzet alaprajzú kolostort a tűzvész után kezdték el építeni, beleásva a középkori Kecskemét városközpontjába.
A Kéttemplom köz felől látható, toronyszerű kiugró rész viszont sokkal korábbi. A kulcslyukszerű lőrések alapján feltehetőleg még az 1400-as évek kezdetén építhették. Az intézet szobáinak mélyítése során ezt, az alapfalak között megmaradt magot tárják fel. A régész régóta keresi Kecskemét belvárosában az Árpád-kori emlékeket. A Kodály Intézetnél zajló feltárások során félig földbe mélyített, jelentős méretű lakóházat találtak, valamint további gödröket és cölöphelyeket, amelyekből egyértelműen Árpád-kori, az 1200-as évekre tehető kerámiák kerültek elő. Ez alapján is elmondható, hogy itt ismét bizonyítást nyert, hogy Kecskemét mindenképpen 650 évnél idősebb – fogalmazott. Az épület oldalából kiugró tornyot azonban még csak ezután fogják átvizsgálni, és itt is komoly eredményekre számítanak. A régészek egybehangzó véleménye szerint a belvárosban minimum háromméteres mélységben fekszik Kecskemét ezeréves történelme.
