Hivatalosan is megnyitották a 23. Kiskunfélegyházi Libafesztivált

Csányi József polgármester köszöntőjében kiemelte, büszkék a félegyháziak arra, hogy a település megőrizte mezővárosi jellegét. A városban működő vállalkozások több mint hetven százaléka az agráriumhoz kötődik. Kiskunfélegyházán évszázados hagyománya van a libatenyésztésnek, amit ezzel a fesztivállal ünnepel a város már több mint két évtizede. A szórakoztató programok mellett a szakmai tanácskozás is fontos szerepe az eseménynek, ahol minden évben az ágazat helyzetéről kaphatnak átfogó képet az érdeklődők. A városvezető elmondta, büszkeséggel tölti el, hogy ma már az egész ország területéről jönnek vendégek a fesztiválra, akik jó hírét viszik Kiskunfélegyházának.

Dr. Horváth Sándor az Integrál Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a Libafesztivál ennek a vidéknek az egyik vezető termékéről a hízott libamájról szól. A hízott libából előállított termékek a ma már hungarikumnak számítanak, ami mindenképp kötelez bennünket. Mint ahogy az is, hogy Kiskunfélegyházán van a világ egyik legnagyobb hízottliba-feldolgozó üzeme – hangsúlyozta az elnök. Ezzel a fesztivállal megadjuk azt ami jár a szellemnek, a léleknek és a testnek. Foglalkozunk a tudománnyal, a fejlődési lehetőségekkel, foglalkozunk a kulturális értékekkel, majd pedig megkóstoljuk a méltán híres libából készült ételeket – summázta a fesztivál lényegét dr. Horváth Sándor.

A megnyitó vendége volt dr. Simicskó István országgyűlési képviselő, a Hungarikum Bizottság tagja is, aki arról beszélt, hogy a kihívások, a veszélyek és a fenyegetések évszázadában miért is fontosak az ilyen fesztiválok? Mint mondta, ebben a globalizált, egységesített világban igenis össze kell gyűjteni az erőinket, az értékeinket. Az ilyen események is mint a Kiskunfélegyházi Libafesztivál, erősítik a helyi közösséget, a helybeliek identitástudatát. Szükségünk van azokra a nemzeti értékekre, amelyeket ránk hagytak az őseink – hangsúlyozta a honatya. Hozzátette, az ilyen rendezvények hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy erős hittel, erős lelkülettel, erős önazonosságtudattal és közösségi érzéssel induljunk neki a holnapnak.

Lezsák Sándor országgyűlési képviselő a megnyitón arról beszélt, hogy aranykort érlelő időszakot élünk, és ezt nem tudja tönkre tenni sem a háború, sem a brüsszeli idiotizmus, sem a migránsok hada, sem az energiaválság. Az elmúlt évszázadban, évezredben is hatalmas akadályokkal kellett megküzdenünk és most is van bennünk annyi belső erő, ami segít bennünket a jelenlegi küzdelemben. Ehhez kell olyan összetartó közösség, amely itt van Félegyházán, és amely itt van a választókerületemben – hangsúlyozta a honatya.  

Elek Timi a lelkét is beleszövi a szőnyegekbe

Mezőtúron több mint százéves hagyománya van a szőnyegszövésnek. Magyarországon az első perzsaszőnyeget is Mezőtúron szőtték. Az ügyes kezű helyi asszonyok szövetkezetbe tömörülve készítették a ma már világszerte híres szőnyegeket. Később az asszonyokhoz olyan művészek is csatlakoztak, akik szebbnél-szebb szőnyegmintákat terveztek. Elek Timi harmadik generációs szőnyegszövő, az édesanyjától tanulta a mesterséget, aki pedig a nagymamájától leste el a fortélyokat. Elek Timi azonban azon ritka művészek közé tartozik, aki nem csak szőni, de tervezni is szokta a szőnyegeket, sőt van olyan szövéstechnika, amit ő talált ki és a világon egyedül csak ő szövi – mondta el a kiállítás megnyitóján Metzker Krisztina, a mezőtúri Lokálpatrióta Egyesület tagja.