A liba- és kacsatenyésztés jövőjéről tanácskoztak Kiskunfélegyházán

A kétnapos fesztivál a hagyományoknak megfelelően pénteken szakmai tanácskozással kezdődött a városháza dísztermében, ahol elsőként Vajda Tamás házigazda, az Integrál Zrt. baromfifeldolgozó üzemének igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondta, a tanácskozás és a fesztivál küldetése a hagyomány ápolása, az értékteremtés és az ágazat jövőképének formálása. Magyarország, és különösen ez a térség a liba- és a kacsatartásról, a libamáj-előállításról ismert. Szeretnék ezt a hagyományt megtartani és még hosszú időn keresztül folytatni, benne dolgozni, az eredményeket minden évben büszkén bemutatni – fogalmazott az igazgató.

– Büszkék vagyunk ezekre a vállalkozásokra, melyek zászlóshajóként nemcsak a régióban és az országban, hanem nemzetközi szinten is képviselik Kiskunfélegyházát – hangsúlyozta a városvezető.  

Dr. Horváth Sándor, az Integrál Zrt. elnök-vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy már önmagában az is nagy érték, hogy 23. alkalommal tudják megrendezni a libafesztivált. Ugyancsak nagy érték, hogy hazánk a világon a legjobb hízottliba-előállító ország, Kiskunfélegyháza pedig a világ egyik legnagyobb hízottliba-feldolgozó üzemével rendelkezik. De értéket jelent a pecsenyeliba és pecsenyekacsa ágazat által nemzetgazdasági szempontból is jelentős exportárbevétel is. Ezt az értéket mindannyian meg akarjuk őrizni – mondta az elnök-vezérigazgató. Hozzátette, évszázados hagyománya van Kiskunfélegyházán és környékén a hízottliba-előállításnak. Ebben nagyon sok munka és felhalmozott tapasztalat van. De a tapasztalat és a munka mellé be kell építeni a jövő elvárásait is. Ám, hogy meg tudjon felelni az ágazat ezeknek az elvárásoknak, összefogásra és együttműködésre van szükség – figyelmeztetett az elnök-vezérigazgató.

A szakmai tanácskozás vendége volt dr. Nagy István agrárminiszter is, aki azt hangsúlyozta, hogy meg kell találni azokat a kitörési pontokat, amelyek meghatározzák az ágazat jövőjét, és amelyek mentén az ágazat minden szereplője sikeres lehet.

A miniszter elmondta, komoly kihívásokkal néz szembe az ágazat. Az egyik legkomolyabb probléma a madárinfluenza, ami idén főleg a víziszárnyas ágazatban okozott jelentős problémákat. Az állategészségügy felértékelődött az agráriumban, éppen ezért kérte fel a tárcavezető Bognár Lajos országos főállatorvost, hogy minden erejét erre a területre irányítsa, tartsa a kapcsolatot a tenyésztőkkel, folyamatosan mérje fel, hol lehet kockázat.

Nagy István rámutatott, hogy a fejlesztések rendkívül fontosak ebben az ágazatban is. Az agrárminisztérium továbbra is támogatja a baromfitenyésztőket. A libatartással foglalkozók számára a legutóbbi telephely-fejlesztési pályázaton ez idáig 67 kérelem nyert támogatást több mint 8,5 milliárd forint értékben. A 2023-tól induló KAP Stratégiai Tervben továbbra is fenntartják az állattenyésztés, ezen belül is a baromfiágazat támogatását. A tárcavezető szerint a termelői integrációk létrehozása jelentheti a lúdágazat kitörési pontját. A termelői integrációk az eredményesebb érdekérvényesítés szempontjából is lényegesek. Hangsúlyozta, Magyarországon azok az agrárágazatok sikeresek, melyekben 80 százalék fölötti az integráció aránya. Hozzátette, újra kell gondolni, milyen körülmények között, milyen technológiákkal, milyen fajtákkal, milyen hibriddel folytatódjon a munka, mi a fejlesztés iránya és mennyi pénzre van szükség. Az agrártárca ebben is segíteni fogja a termelőket és a feldolgozóipart.