Színpompás virágok és finom ételek illata lengte be Csemő főterét

Dr. Lakos Roland polgármester a baon.hu-nak elmondta, hogy hagyományosan az anyák napja előtti szombaton tartják tradícióvá érett közösségi programjukat, ami a szabadtéri rendezvények évadnyitójának is tekinthető. A település főtere ekkor a nagyszámú virágárusé, a Hét Vezér tér a színpadi programoké és a két helyszínt összekötő utcán pedig az árusok kínálják portékáikat. A polgármester emlékeztetett, hogy Csemőben hagyomány a település szépítése, virágosítása, amit az is mutat, hogy 2019-ben ezüstérmes lett az Európai Virágos Városok és Falvak versenyében. A világvásáron elbúcsúztatják téli virágaikat és köszöntik az egynyári növényeket, hiszen a rendezvényt követően kezdik meg ezek ültetését. Összesen mintegy 30 virágos kínálta színes terményeit és 26 csapat indult a főzőversenyen.

– A kecskeméti Tantó Kertészet több mint 20 éve jár a virágvásárra muskátlijaikkal, futó petúniáikkal, begóniáikkal – mondta el Tantó Lilla. A családi vállalkozás tagja elmondta, hogy eddigi legnépszerűbb virágjuk a muskátli volt, de most már a futó petúniákat is nagyon kedvelik a vásárlók, mert az jobban bírja a meleget, divatosabb és többféle színben megtalálható. Mint fogalmazott, 

a virágtermesztés sok munkát igénylő tevékenység, azonban megéri csinálni, mert kereslet van a szép virágokra, sokan igényesek a környezetükre. 

A virágok terén is érezhető az áremelkedés, a tavalyi virágvásáréhoz képest 10-15 százalékkal magasabbak az idei árak a kereskedőknél: a muskátli 750 és 800 forint között, a kisebb petúniák 750 forintba, míg a kaspósok 3500 forintba kerülnek. Ennél nagyobb áremelést nem bírna el a kereslet, amihez az is hozzájárul, hogy a nagyáruházak lent tartják az árakat és versenyképesnek kell maradni. A virágtermesztő elmondta, hogy a kertészetek a jobb minőséggel versenyezhetnek a nagyáruházak ellenében. Ők folyamatosan friss, kertészetből származó virágokkal szolgálják ki a vevőket, míg az áruházak polcain néhány napig is ott vannak a virágok, mire megveszik őket.  

A főzőverseny atyja Marosi Mihály, az önkormányzat mellett társszervező Csemői Faluszépítő Egyesület elnöke méltatta a csapatok lelkesedését és elmondta, hogy a csirkepaprikás számított a verseny fő ételének. Tapasztalata szerint szabadtűzön nehéz kreatív ötletekkel megbolondítani a hagyományos ételeket. Mint fogalmazott, nem kell szégyellni a hagyományos, magyarosan készülő ételeinket, melyeknél fontosabb, hogy az eredeti recept szerint készüljenek, mintsem újragondolják azokat a szakácsok. Sokszor hallja, hogy megpróbálják különleges alapanyagokkal megfűszerezni a tradicionális szárnyas ételeket és többnyire elégedetlenek a végeredménnyel, visszakívánják a megszokott ízeket. 

A főzőversenyen nem állítottak rangsort a helyezésekben, de a zsűri által legjobbnak ítélt hat csapat Arany Kakas-díjat kapott.

Az elnök hozzátette, hogy a járvány miatt két év kihagyás után ismét megrendezett esemény kiváló a Csemőbe kiköltözők megszólítására, közösségbe integrálására is. Hangsúlyozta: faluvédő egyesületük feladata, hogy a tanyasi idősek távozásával, elsiratásukat követően  újraépítsék a falut és megszólítsák és helyben megtartsák a fiatalokat.

A rendezvényen a virágok és a finom falatok mellett a színpadi produkciókat is láthattak a kilátogatók. Többek között fellépett a Ceglédberceli Német Nemzetiségi Kultúregyesület Tánccsoportja, a Hórihorgas Hujákolók Gólyalábasai előadták a Sárkármány című gyermekdarabot, majd Koltai Róbert színművész, és Szekeres Adrien műsora, este pedig az Első emelet zenekar koncertje következett.