Nagy hangsúlyt fektetnek a mozgás fejlesztésére a kecskeméti Zrínyi iskolában

Hetente egyszer mozgásfejlesztő órát tart az elsős és másodikos diákoknak Babai Veronika, a Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola tanítója. Mint elmondta, ez az intézmény pedagógiai programjának része, és nagy hangsúlyt helyeznek rá. Az általa összerakott módszerben a talajtorna kapja a főszerepet, de sokat használják a labdát és a különböző tornaszereket is. 

– Ami különleges és egyedi, hogy visszamegyünk a gyerekekkel a csecsemőkorba, amikor még kúsztak, másztak, gurultak. Felidézzük, újra megtanuljuk az erre a fejlődési szakaszra jellemző mozgásformákat, amelyek közül lehet, hogy valamelyik ki is maradt egyes diá­koknál. Sajnos egyre mozgásszegényebb életmód jellemző a mai gyermekekre, és ez nagyon sokaknál zavart okoz az idegrendszerben. 

Mozgáskoordinációs problémákkal küzdenek, nem tudnak például egyensúlyozni, biciklizni, nem szeretnek hintázni.

 Árulkodó jel az is, hogyha valaki a lépcsőn nem váltott lábbal megy le, és fognia kell a korlátot, mert csak úgy érzi magát biztonságban. Gyakran még a térbeli tájékozódásban is mutatkoznak hiányosságok az alsó tagozatos gyerekeknél, például összetévesztik a jobb és a bal irányt. Az idegrendszer nem megfelelő működése beszéd- vagy figyelemzavarral, tanulási nehézségekkel, olykor maga­tartási problémákkal járhat együtt, gondok lehetnek az írásban, olvasásban, számolásban. Ezeken viszont tudunk segíteni, egészen tizenkét éves korig jól korrigálhatók a problémák, de ez nagyon összetett dolog – magyarázta Veronika. 

A mozgásfejlesztő órákon a speciális gyakorlatokat ismétlődően végzik el a gyerekek. Az ismétlődés az idegrendszert arra készteti, hogy az idegpályák rendeződjenek, így a zavarok eltűnnek. 

– Nagyon jól megfigyelhető, ahogy folyamatosan javul a gyerekek mozgása, egyre ügyesednek, magabiztosabban végzik a feladatokat, mozgásuk rendeződik. A visszajelzések szerint, akinél korábban nehézségek voltak, gördülékenyebben fog menni számára a tanulás, és a magatartása is pozitív irányba változhat – hangsúlyozta Babai Veronika. Hozzátette: a csoportos terápián minden tanuló egységes fejlesztést kap, és az a cél, hogy harmadik osztályra egy szintre hozzák a diákokat. 

Szeptembertől lehetőség nyílt arra, hogy az iskola másik tanítója, Szemlér Ákos délutáni óra keretében falmászást tartson. 

Alsósoknak hirdette meg, az első órára körülbelül tucatnyi diák ment el, majd a gyerekek között elterjedt a híre, hogy milyen klassz, és azóta közel harminc főre gyarapodott a létszám. Mivel a falon egyszerre ennyien nem tudnak mászni, Ákos egy akadálypályát is szokott építeni, így a gyerekek két csoportban gyakorolhatnak.

– A mászás a genetikailag kódolt mozgásminták közül az egyik legfontosabb, hiszen összehangolt kéz- és lábmunkát, térbeli koordinációt igényel, ezzel pedig nagyon fejlesztően hat. Egyébként nekünk, felnőtteknek is igen hasznos lenne, a gyerekeknél pedig szinte mindenkinek javasolható, minél nagyobb mennyiségben. Az akadálypályát úgy alakítom ki, hogy egyensúlyozni, szökkenni, átbújni, forogni is kelljen, és hát elég rájuk nézni, látható, mennyire imádják – mutatott körbe a tanító a diá­kokon, akik valóban nagyon lelkesen és jókedvűen végezték a feladatokat. 

Az idei tanévtől hetente egy-két alkalommal egyéni fejlesztést kapnak azok a diá­kok, akiknél az idegrendszer fejlődését segíti a komplex mozgásterápiás program. Több mint tíz ilyen tanuló van, Szemlér Ákos számukra egyénre szabott feladatsort állít össze speciális gyakorlatokból, így segíteni tudnak a feltérképezett problémákon.