Piukovits Panna: már azzal is nyertem, hogy idáig eljutottam

– Mivel telt az elmúlt néhány hónapod?

– A nyarat leginkább pihenéssel töltöttem. Egy hetet nyaraltunk belföldön a családommal, illetve többször szerveztünk programokat a barátaimmal is. Bajaiként a nyaraim fontos része a strandolás a dunai zátonyokon, illetve a sütés-főzés, de sajnos ez idén elmaradt a magas vízállás miatt. A kikapcsolódás mellett szívesen vigyáztam az unokahúgaimra is, akikkel számos boldog és vidám pillanatban volt részünk. Természetesen a szépségverseny is az elmúlt hónapjaim részévé vált, júniusban például a bemutatkozóvideómat forgattuk Pécsen. Akkor találkoztam először a mi „tündérkeresztanyánkkal”, Perlaki Ritával, akihez bármikor bizalommal fordulhattunk, segített és támogatott bennünket és a felkészülésünket egészen a döntőig.

– A döntő előtt azonban még sor került a háromnapos felkészítőtáborra augusztus utolsó hétvégéjén. Milyen élményekkel gazdagodtál?

– Siófok egyik csodás, modern szállodájában, a Hotel Azúrban töltöttük ezt a három napot, és az online térből végre kikerülve, itt először találkozhattam a lányokkal személyesen. Szuper programokon vettünk részt, mint például: látogatás a Bella Állatparkba, edzés Rippel Feri vezetésével, és az elmaradhatatlan beszélgetések a mentorainkkal. Több alkalommal gyakoroltuk a kifutós mozgást, és néhány koreográfiát is tanultunk Késmárki Enikőtől, melyeket a döntő napján be is mutattunk. Kocsis Korinna nagy segítségünkre volt a szép, nőies járás elsajátításában; külön öröm volt számomra, hogy megdicsérte a mozgásomat. A tábor ideje alatt Perger Viktória fotózott bennünket, akivel minden alkalom nagyszerű élmény volt. A ruhák, amelyeket viseltünk, Király Beáta munkáját dicsérik, ezek emlékét Bóka Balázs fotói őrzik. Mindenki odatette magát, a stáb összes tagja segítőkész volt, és mindent megtettek azért, hogy a kötelező teendők mellett a szórakozásra is jusson idő, és jó hangulatban teljenek a napok. Az utolsó estén egy vidám, közös zenei élményben volt részünk, ahol Harsányi Levente zongorakísérete mellett énekelhettünk. Csodásan éreztem magam ezalatt a három nap alatt és szerencsére minden gördülékenyen ment.

– Milyen volt ennyi lánnyal összezárva lenni? Segítettétek egymást, vagy voltak rivalizálások?

– A lányokkal rendkívül összetartó csapatot alkottunk. Korábban nem gondoltam, hogy egy szépségversenyen segítőkészek és támogatóak tudnak lenni egymással a lányok. Néhányukkal egészen biztosan fogom tartani a kapcsolatot a jövőben is.

– Volt olyan pillanat az elmúlt néhány hónapban, amikor elbizonytalanodtál vagy kételyek merültek fel benned?

– Egyáltalán nem éreztem elbizonytalanodást. Végig azon az állásponton voltam, hogy én már azzal is nyertem, hogy idáig eljutottam. Épp ez az oka annak, hogy nem vagyok csalódott, amiért nem került korona a fejemre.

– Mit szólsz a végeredményhez, esélyesnek tartottad a győztest?

– A zsűri szerint idén nagyon erős volt a mezőny. Minden lányban volt valami különleges és egyedi, a külső és a személyiség tekintetében egyaránt. Ettől függetlenül volt egy lány, akire már a tábor első napján felfigyeltem. Nem volt harsány, mégis megfogott a kisugárzása, a közvetlensége, és a közös hangot is gyorsan megtaláltuk. Még aznap, az élménybeszámolóm során el is meséltem a családomnak, hogy van egy erős tippem a győztes személyét illetően. Nem tévedtem, hiszen nem másról beszéltem akkor, mint Szabó Orsiról, akit meg is választottak királynőnek. A döntő előtt egy nappal azt mondtam neki: „Figyeld meg, egy nap múlva ilyenkor már korona lesz a fejeden!” Teljes mértékben megérdemelte a címet és nagyon örülök a sikerének.

– A verseny előtt nagyjából erre számítottál, vagy hasonlónak képzeltél egy szépségversenyt?

– Élt egy kép a fejemben arról, milyen lehet egy szépségverseny, de a Tündérszépek ezt felülmúlta. Rengeteg szép emlékkel gazdagodtam, de talán leginkább a fotózásokat élveztem, és azt, hogy ilyen különleges ruhákat ölthettem magamra. Az egyetlen kellemetlenséget az okozta, amikor hosszú órákon át magassarkúban kellett próbálnunk, de könnyedén hozzászoktam, így egy idő után már ez sem okozott nehézséget.

– Az iskolakezdésben nem akadályozott a nyárvégi tábor, illetve a szeptemberi döntő? Tudtál koncentrálni a tanulásra?

– Mivel már leérettségiztem, ötödévben csupán szakmai tantárgyaim vannak (többnyire táncolunk), ezért nem okozott gondot a verseny a tanulás szempontjából. De ehhez az is hozzátartozik, hogy még nagyon az év elején járunk. Igyekeztem a lehető legkevesebb iskolai hiányzással megoldani a versenyen való részvételt, mert ezt nagyon szigorúan veszik nálunk, de szerencsére nem volt gond.

– Hogyan tovább? Megváltozik most az életed, illetve a céljaid?

– A családom és a barátaim számára most is ugyanaz a lány vagyok, aki voltam. A verseny megerősítette az önbizalmam, de nem tett önteltté. Talán annyiban változott az életem, hogy tapasztaltabb lettem, tudatosult bennem, hogy biztonsággal mozgok ebben a közegben és jól érzem magam benne. Korábban is vonzott ez a világ, most pedig még inkább megerősítést nyert bennem. Elsősorban a modellkedés érdekel, de vonz a smink, a ruhák és a fotózás világa is. A szépségversenyeken való részvételt nem tekintem célnak, inkább egy lehetőségnek az önkifejezésre. Sok élményt, barátságokat hozhat, új kapukat nyithat meg. Eljátszottam már a gondolattal, milyen lenne egy újabb verseny, de egyelőre örömmel tölt el mindaz, amit megéltem az elmúlt néhány hónapban a Tündérszépekkel.

– Mit viszel magaddal?

– Rengeteg tapasztalatot szereztem, és olyan élményekben volt részem, amit nagymama koromban büszkén mesélek majd az unokáimnak. Csodálatos volt megélni a fordulók során azt a sok szeretet, biztatást, elismerést, amit az ismerősöktől, barátoktól és rokonoktól kaptam. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik bármilyen formában – akár csak egy jó szó erejéig is – támogattak, segítettek!

– Mit tanácsolnál azoknak, akik hezitálnak, hogy elinduljak-e egy szépségversenyen?

– Azt tanácsolom, hogy akkor jelentkezzenek, ha játékként, lehetőségként tudják megélni! Megéri annak, aki tisztában van a külső és belső értékeivel, és nem omlik össze attól, ha esetleg ez mások számára nem nyilvánvaló, vagy másképp gondolják. Nem utolsó sorban pedig annak ajánlom, aki szeretne tanulni magáról. Így nincs vesztenivalója, sőt, csak gazdagabb lehet!

Fotók: beküldött képek / MW-archív.