Milliárdos károkat okozott a jégverés Kecelen

Június 25-én késő este 100 kilométeres széllel érkezett a vihar, amely Kecel déli termőterületeinek a nagy részét letarolta. Egy órával később a szilvások alja kéklett a gyümölcstől, a lehullott meggy miatt bordó volt a fák alja a meggyültetvényeken. A napokban a következményekről beszélgettünk néhány károsulttal.

Kecelt jelentős gyümölcsültetvények, szilvások, meggyesek, bodzások, szőlők veszik körbe. A városban nincs elegendő jól fizető munkahely, a nyugdíjak alacsonyak, egyedül a mezőgazdaság jelent kiegészítő vagy főállást. Inkább az idősebbek és a negyven felettiek foglalkoznak az emberpróbáló munkával. Ezért nem mindegy, milyen évet zárhat a termelő.

Kornóczi János hegyközségi elnök azt mondja, hogy több tízmilliós kára van. Úgy volt, hogy a vihar utáni hétfőn szüreteli a meggyet, érésgyorsítót is adott a gyümölcsnek sok hektáron, de ahogy végzett a munkával, látta, idén hiába dolgozott. A szőlője egy részére is keresztet vethet.

– Egyládányi gyümölcsfánként. Legfeljebb ennyi meggy maradt egy-egy fán. Összesen 800 mázsányi gyümölcsömet vitte el a vihar – mondta Herczeg István gazda.

Ő 20 hektárnyi gyümölcsöst művel, meggyet, cseresznyét, szilvát és bodzát termel, szántója is van. Mint mondta, a kára legalább 80 százalékos. A szilvának a fele is a földön végezte. Azt egyelőre nem látja, hogy milyen bevételre számíthat idén. Mint azt lapunknak elmondta, sírva fakadt, amikor kiment a parcellákra megnézni, mit is művelt a vihar. Úgy becsüli, hogy legalább 16–20 millió forintos kára lett akkor péntek este, egy óra alatt.

A keserűségét fokozza az is, hogy a tévében azt hallja, magas a gyümölcs ára, jó évük lesz a termelőknek. A valóság ezzel szemben az, hogy a felét sem éri el a felvásárlási ár a bolti árnak. Azaz nem a termelő jár jól, hanem az, aki értékesíti a termést. Hogy mit lehet tenni? Dolgozni kell tovább – mondta a termelő.

Sendula László 73 éves termelő, ő is tízmilliós nagyságú veszteségről mesélt lapunknak. A parcellái hiába fekszenek elszórtan, több részletben, mindenhol elérte a földjeit a vihar.

Mint mondta, tízhektárnyi szőlőjében 90 százalékos a veszteség. A bodzáját is letarolta a vihar, így egy héthektáros parcellán közel 80 százalékos a veszteség.

Ráadásul nemcsak az idei termés ment el, hanem a jövő évi is jóval kevesebb lesz majd. A hat-héthektáros kukoricája totális veszteséget szenvedett. Nulla alatt lehet kihozni csak az idei évet, de mint mondta, menni kell tovább.

Herczeg Imre termelő azt mondja, hogy Kecelt 11500 hektárnyi terület veszi körül. Ebből 3500–4000 hektárt érintett a jégverés. A gyümölcsösökből 1200 hektár terem a határban, ebből úgy 500 hektár szenvedett kárt, itt 160 millió forintos a kár. A szántóból 1500 hektárt vert el a jég, itt 450 milliós a kár. A szőlőből 1000 hektárt ért csapás, ahol hektáronként átlagosan 70–80 ezer mázsányi termés fog hiányozni.

A számokról a hegyközségi elnökkel, a falugazdásszal konzultált korábban. Mint mondta, dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára is megnézte a térséget, mivel a gazdák lehívták.

Nem akart hinni a szemének. Azt mondta, ilyet még nem látott.

Varga Ferenc szintén termelő, 3,7 hektárnyi szőlőjében talán 10 mázsát szüretel majd ősszel, a kukoricásában sem maradt komoly mennyiség. Ő a termelés mellett egyben gépi munkával is besegít a termelőknek. A napraforgó tavasszal a hideg miatt nem indult, amikor elindult, akkor meg leverte az egészet a jég. A bodza sok helyen olyan, mintha fűrésszel vágták volna el. Az az oldal, amely jeget kapott, semmit sem hoz, de nemcsak az idén, jövőre sem. Mint mondta, vannak olyan idősek, akiknek a kis nyugdíjuk mellet egyparcellányi szőlőjük van, melyet most elpusztított a vihar. Sokan kérdezik, mit is tegyenek.

A nyugdíjukat forgatják bele a művelésbe, most ez a pénz elúszott.

Sok helyen az is gond, hogy a szőlő felvásárlásából származó bevételt három-négy részletben kapják meg az emberek, azaz a termelő finanszírozza a pincészeteket – ez is rontja a gazdálkodási kedvet – tette hozzá Varga Ferenc.

A bevételkiesés azért is okoz hatalmas problémát a gazdáknak, mert amikor a termés után megkapják a pénzüket, az az összeg azonnal visszacsorog az ültetvényekre. Napszámost kell fizetni, trágyázni, műtrágyázni kell, a munkagépeket szerelni, és persze a termelőknek és a családjaiknak is meg kell élniük. Ettől a bevételtől – vagy egy részétől – estek el most sokan, noha az ültetvényt akkor is muszáj ápolni, ha nem terem.

Hogy mire számíthatnak a gazdák? A hazai agrár­kárenyhítési rendszer ugyan valamennyire segít, de ha országszerte sokan beadják az igényeket, akkor az egy egységre eső kárenyhítés összege alacsonyabb lesz. Akinek van biztosítása, annak a kárát jelentősen enyhítheti a biztosító.