2021.06.04. 14:29
Trianon után még erősebb lett a Nemzet megmaradni akarása
Fel kell ismernünk, hogy most ugyanolyan fontos a nemzet összetartása, mint száz évvel ezelőtt. Kapaszkodjunk össze határokon belül és öleljük át a velünk határos határainkat is, kifejezve azt, hogy megmaradásunk záloga a feltételek nélküli nemzeti összetartozás további mélyítése – emlékeztetett Csorba Imre, a kiskunhalasi Bibó István Gimnázium igazgatója a trianoni békeszerződés 101. évfordulója alkalmából az Országzászló emlékműnél tartott városi megemlékezésen.
Fotó:
Pénteken százegy éve írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. Kiskunhalason a Hősök terén álló Országzászló emlékműnél a Lovasbandérium díszőrsége mellett a Himnusz hangjaira vonták fel a nemzeti zászlót, a megemlékezésen a Bibó István Gimnázium diákjai adtak ünnepi műsort, majd Csorba Imre igazgató szólt az egybegyűltekhez, aki arra emlékeztetett, hogy a mi országunknál csak az a nemzet nagyobb vesztes, amely teljesen eltűnik a történelem süllyesztőjében. – Mi volt az a bűn, amiért ilyen árat kellett fizetnünk? A kérdésre máig nincs kielégítő válasz – fogalmazott felidézve, hogy az első világháborúban meggyengült országunk területének több mint kétharmadát, lakosságának majdnem kétharmadát csatolták el. Az ország elveszítette a nemes fémbányáit, a sókészletét, az út és vasúthálózat nagy részét, kilencvenkét városát, falvakat, vizeket. Korábbi területe közel egyharmada maradt.
– De megmaradt a lényegünk, a nyelvünk és az abból fakadó sajátos észjárásunk. Megmaradt a kultúránk, megmaradtak a népmeséink, a népdalaink, megmaradt a nemzettudatunk, és megmaradt, a megmaradni akarásunk új határainkon innen és túl – tette hozzá, kiemelve, hogy ma is itt vagyunk Európa közepén, ezeréves múlttal, balsors által tépve, víg esztendőket várva, körülvéve a trianoni tragédia óta második, harmadik, negyedik generációs magyarokkal.
– Örülnünk kell annak, hogy évek óta megint építhetjük kapcsolatainkat a Vajdaságban, a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben.
Örülnünk annak, hogy sok általános és középiskolás osztálynak mutathattuk meg, a magyar szó ezer kilométerrel arrébb is ugyanolyan szépen cseng, mint a határainkon belül. A vendégszeretet, amivel körbevesznek bennünket az ottani magyarok, mély emlékként maradnak meg bennünk. S ha ők vetődnek el hozzánk, mi is fogadjuk őket nagy szeretettel. Mi sem természetesebb ennél, hiszen egyek vagyunk összetartozunk – hangoztatta beszédében a gimnázium igazgatója.
A megemlékezés végén a város vezetői mellett a pártok, civil szervezetek és az iskolák képviselői is elhelyezték koszorúikat és virágaikat az Országzászló emlékmű talapzatánál, majd a résztvevők közösen elénekelték a Szózatot és a Székely Himnuszt.
