A húsvét a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A valláson kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban tartanak. Az ünnep napjainkban sokak számára a tavasz beköszöntének ünnepe, amely vallástalan tartalommal, a szabadban töltött szórakozást jelenti, a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbólumaival – olvasható a Wikipédián.

A húsvét előtti időszak a nagyhét, melynek középpontjában az ünnepre való felkészülés áll.

Nagycsütörtök:

A nagycsütörtökkel megkezdődik a húsvéti „szent háromnap”, az egyházi év legfontosabb időszaka. Csütörtök este az utolsó vacsorára emlékeznek a keresztények. Az esti mise után a templomokban elhallgatnak a harangok és csak nagyszombaton szólalnak meg újra.

Nagypéntek:

Nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről.

Nagyszombat:

A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztény naptárban, a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak, ezt követi a keresztvíz-szentelés.

Húsvétvasárnap:

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

Húsvéthétfő:

A húsvéthétfőnek egyházi jelentősége nincs, kizárólag népszokások köthetők hozzá, például a locsolkodás. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel locsolják meg az ismerős lányokat. Napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

Ma már nagy népszerűségnek örvendenek a csokoládéból készült tojások és nyulak, emellett van, ahol pénz is jár a locsolkodásért a fiúknak. Egy biztos, a locsolóversek továbbra sem mennek ki a divatból, a húsvéti nyúl által hozott játékok, ajándékok viszont egyre inkább hozzátartoznak ehhez az ünnephez.

Egyes vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.