Az emberi felelőtlenség okozza a legtöbb üzemzavart a hartai telepen

Egy 2,7 milliárd forintos beruházás során újult meg Harta korábbi szennyvízhálózata, megépült a korábbi helyén egy új, korszerű technológiára épülő szennyvíztelep. Dunapatajon pedig kiépült a teljes rendszer, a háztartások rákötése közel százszázalékos, a nagyközség szennyvize is a Harta melletti telepre érkezik. Az üzemet a próbaüzem letelte után a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. vette át üzemeltetésre.

A rendszer fogaskerekeit azonban az emberi felelőtlenség gyakorta megakasztja.

A hartai telep vezetője, Gottschall Márton a helyszínen mutatta meg hírportálunknak, hogy milyen sok oda nem illő anyag kerül a szennyvízbe, a telep sarkában áll egy konténer, amibe a szivattyúktól, átemelőaknákból kiszedett, gyakori üzemzavart, dugulást okozó anyagokat gyűjtik, és bizony a konténer rendszeresen meg is telik.

– A rendszerben folyamatosan jelen van a szövetes anyag – popsitörlők, intim törlők, pelenkák, felmosórongyok –, ami különösen a dunapataji átemelőkben folyamatosan, napi szinten gondokat, üzemzavart, dugulást okoz, leállítva a szivattyúkat – mondta a szakember, majd hozzátette: az is tetézi a gondot, hogy vélhetően a spórolás miatt kevesebb vizet használnak az emberek, így a szennyvízzel bekerülő szárazanyag jobban felgyűlik a vezetékekben.

– Dunapatajon hat átemelő van, közöttük különösen rizikós körzet a Zrínyi utcai, ahol napi szinten ott vagyunk, ezek a szivattyúk nem tudják ezt a szövetes anyagmennyiséget tolerálni – mutatta a számítógépes rendszert, ahol a teljes hálózat látható, és azonnal jelzi, hol van a gond.

– Most éppen ismét megyünk, de már nem lesz elég a szivattyú takarítása, olyannyira feltelt az akna, hogy onnan is ki kell szednünk a felgyűlt anyagot, mert valószínűleg már annyi van az aljában, hogy ahogy visszaengedjük a szivattyút, rövid időn belül megint magához szív annyit, hogy eldugul, leáll. Két hónapja lett teljesen kitakarítva.

A szövetes anyagon kívül találtunk már benne teljes felmosófejet, de még kiskutyatetemeket is

– mondta a szakember.

– A korábban Hartán és Solton megépült hálózatnál, a házaknál nem lehetett belenyúlni a rendszerbe, csak ha valaki illegálisan kialakított magának egy beöntőnyílást. Duna­patajon úgy épült meg az új rendszer, hogy minden tisztítónyílás telekhatáron belülre került. A tisztítóidom tetején van egy harminc centiméteres nyílás, felnyitják, beleöntik a felmosóvizet, de sokan egyéb anyagokat is. Tisztítani is sokkal nehezebb, Hartán és Solton az utcán van ez a tisztító, Dunapatajon csak akkor férünk ezekhez hozzá, ha a lakók otthon vannak – mondja Gottschall Márton.

Hozzátette, hogy a pataji önkormányzat körleveleket adott ki, rendszeresen felhívták, felhívják a lakosság figyelmét a helyes, rendeltetésszerű használatra. Az ő eszközeikkel mindent megtesznek, de a lakosságnak kellene felelősebb magatartást tanúsítania.

Más környező települések példája mutatja, hogy az üzemzavarokat, a dugulásokat elhárítja az üzemeltető, de ha a rendszerben olyan károkat okoz a nem rendeltetésszerű használat, hogy szivattyút, egyéb gépeket, komolyabb egységeket kell cserélni, azt bizony már az önkormányzat fizeti a költségvetéséből. Ezek lehetnek több százezres, de akár milliós tételek is, melyek ugyanennyivel csökkenthetik a fejlesztésre fordítható önkormányzati keretet.