Ezeket a karácsonyi szokásokat tartjuk

Karácsonyfa-állítás

A fenyőfa feldíszítésének története a 16. századik visszanyúlik. Azt mondják, hogy a zöld és illatos fenyő elűzi a rossz szellemeket és helyette egészséget és szerencsét hoz. Először csak fenyőgallyakat akasztottak fel több helyre is, csak később kezdték el az emberek, azt a hagyományt, hogy kivágják a fenyőt és a szobában felállítják, feldíszítik. Eleinte kizárólag gyertyákat rögzítettek fel rá, később almával, dióval, valamint fából és textilből készült díszekkel dekorálták. Magyarországon csak a 19. században terjedt el a karácsonyfa-állítás szokása.

Vannak akik úgy tartják, hogy a karácsonyfa-díszítés két hagyományból ered. Az egyik a termőág, amelyet azért vittek be a házba, hogy a természet újra kizöldüljön. A másik pedig Ádám és Éva napja, amelyről a középkorban a templomokban piros almával és – a kígyó szimbólumaként – lánccal emlékeztek meg. A fenyőfa az ágat, a díszek az almát és a láncot jelképezik.

A paraszti házakban nem volt hagyomány a karácsonyfa-állítás, helyette karácsonyi asztalt készítettek, amelyre máskor nem használt abroszt tettek, alá pedig az állatok takarmányait helyezték, hogy jövőre jó termésük legyen. Vetéskor pedig a gabonát a megszentelődött terítőből szórták ki.

A karácsonyi asztal

A hiedelem szerint a mák a gazdagságot jelképezi, a méz megédesíti a mindennapokat, a fokhagyma az egészséget biztosítja, az alma a család összetartozását erősíti, a diót pedig az ártó szándékok elhárítására használták. Emellett úgy tartották, hogy ha halat és töltött káposztát esznek karácsonykor, akkor több pénz áll a házhoz.

Sertést is szívesen tettek a karácsonyi asztalra, ugyanis a disznó előre túr, emiatt úgy gondolták, hogy szerencsét hoz. Viszont szárnyasból készült ételeket nem szívesen ették, hiszen a tyúk elkaparhatja a szerencsénket. Ennek ellenére a városokban kedvelt és elterjedt szokás volt karácsonykor pulykát enni, ahogyan ez már korábban a tengerentúlon, majd az angol családoknál is hagyománnyá vált.

Adventi koszorú

Az ünnep előtti negyedik vasárnap kezdődik és december 24-ig tart az adventi időszak. Advent első vasárnapja az egyházi év kezdetét is jelenti. Négy hete a karácsonyra való előkészület időszaka. Új keletű szokás az adventi koszorú készítése: karácsony közeledtével minden vasárnap eggyel több gyertyát kell meggyújtani. Az estéket egykor a gyertya mellett, adventi dalok éneklésével töltötte a család.

Luca napja

A decemberi népszokások sorát a Luca napja nyitja. Régen úgy tartották, hogy december 13-án a téli hosszú éjszakákon Szent Luca átalakult boszorkánnyá. Azért, hogy a boszorkányokat elriasszák, a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták.

Ezen a napon tilos volt kölcsönkérni vagy adni, nehogy az a boszorkányok kezére jusson. A lányok Luca napján jósolták meg jövendőbelijüket. E napon a nők nem dolgozhattak, mert ha Luca napján fonnának vagy varrnának, úgy gondolták, nem fognak tojni a tyúkok. Luca napján a fiúk elindultak meglátogatni az ismerőseiket és jókívánságokat mondtak nekik, ezért cserébe adományokat vártak. Ha ez elmaradt, akkor viszont átkokat szórtak a házra.

E napon kezdték el készíteni a lucaszéket, melynek karácsonyra kellett elkészülnie. A kilencféle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser és rózsafa) faragott, három-, négy-, hat- vagy akár tizenhárom lábú székben egy szög sem lehetett, és 13 darabból 13 nap alatt kellett összeállítani.

Borszentelés

A borszentelésre Szent János napján, december 27-én került sor régen. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, mivel úgy hitték a szentelt bornak mágikus ereje van. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, illetve öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor.

Betlehemezés

Karácsony napján a népszokások célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével. Ekkor kerül sor a betlehemezésre is: ezt a játékot eredetileg templomokban, majd később házakhoz járva adták elő a gyerekek.

A településeken manapság a tereken betlehemi szobrokat állítanak fel. Ebben az évben Jakabszálláson a Forczek család és barátjuk, Gudriczáné Böbe ismét megajándékozta a települést egy saját készítésű, életnagyságú betlehemmel, melyet a katolikus templom előtt állítottak fel szombaton. Idén kivételesen kettőt készítettek, az elsőt néhány napja a benzinkútnál építették fel.

Képeink illusztrációk.