Kopjafa emlékeztet Csólyospáloson Trianon tragédiájára

Csólyospálos képviselő-testülete méltóképpen akart megemlékezni a trianoni békediktátum századik évfordulójáról, ezért egy emlékmű elkészítésére kérte fel Balázs Antal sepsiszentgyörgyi fafaragót. A 85 éves mesternek, aki korábban emberfőket „faragott”, hiszen tanítóként dolgozott, ez már az ötödik alkotása a településen. – Amikor döntöttünk az emlékmű felállításáról, nem lehetett kérdéses, hogy Anti bácsit kérjük fel annak elkészítésére, hiszen már két évtizedes a barátságunk – mondta az avatón Á. Fúrús János polgármester.

Arról is beszélt, hogy eredetileg egy kompozícióból állt volna az emlékmű. Anti bácsi éppen akkoriban dolgozott egy másik Trianon 100 kopjafán, ami annyira elnyerte a tetszését a csólyospálosiaknak, hogy végül azt az emlékoszlopot is felállították a község főterén.

Az emlékművet július 1-jén, a település megalakulásának 75. évfordulóján akarták felavatni, de a járványhelyzet miatt minderre csak most kerülhetett sor. Á. Fúrús János elmondta: valamennyi elszakított országrészből akartak vendégeket hívni, de a világjárvány keresztülhúzta a számításaikat. Az emlékmű ­időközben elkészült, és úgy döntöttek, nem várnak tovább és felavatják a különleges alkotást.

– Kétféle katasztrófa van: az egyik természeti, a másik politikai. Ha Trianonról szólunk, akkor egy politikai katasztrófáról beszélünk, hiszen előre megfontolt szándékkal, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel szedtek szét egy országot, Magyarországot – emlékeztetett beszédében Lezsák Sándor. Az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: minden csólyospálosi felelős minden csólyospálosiért, mert ebből lesz egy erős, összetartozó közösség, amelyik képes legyűrni mindazt, amit a gyalázatos diktátum okozott.

– Csólyospálos közössége mindig ad valami sajátos példát, ezekkel és a korábban felavatott emlékoszlopokkal, amik nemcsak egy helyi közösséget erősítenek, de bennünket is – mondta Lezsák Sándor.

A Gál József plébános által felszentelt emlékműről az alkotó, Balázs Antal tartott rövid ismertetőt. Mint az idős mester elmagyarázta: az egyik kopjafa azt ábrázolja, hogy Magyarországot száz esztendővel ezelőtt szétdarabolták, de mégis létezik. A másik tölgyfa alkotás az összetartozást jelképezi. A nyolc kopjafa közül a ­legmagasabb az anyaországot, a többi az elszakított nemzetrészeket szimbolizálja, amiket nemzeti színű szalag köt össze.

Megyei díjat vehet át az együttes

A vasárnapi szentmisén és az emlékműavatáson is közreműködött a Csólyospálosi Tamburás Együttes, amely nemrégiben bekerült a helyi értéktárba. Á. Fúrús János polgármester örömmel osztotta meg az avatón a hírt, a megyei önkormányzat döntése alapján az együttes megkapja a Bács-Kiskun Megye Kultúrájáért díjat. – Tizenhat év munkája érett be ezzel a díjjal, amire büszke lehet minden csólyospálosi – fogalmazott a polgármester. A díjat az együttes szeptemberben Kalocsán, a megyei önkormányzat ünnepi ülésén veheti át.