2020.08.25. 20:00
A szakember szerint a jövőben csökkenhetnek az albérletárak
Az utóbbi években elszabadultak az albérletárak a megyeszékhelyen: gyakori a havi 100 ezer forintért kínált átlagos kétszobás lakás, és ehhez jön még a rezsi. Oberman Viktor, az Otthon Centrum ingatlanértékesítője szerint nagyon sok túlárazott albérlet található a piacon, melyeket nem a valós árakon kínálnak a tulajdonosok. A járvány sem tolta lejjebb az árakat, de a jövőben csökkenés várható, mert semmilyen folyamat nem mutat a stagnálás vagy a növekedés irányába – vélekedik az értékesítő.
Oberman Viktor otthonszakértő, Otthon Centrum
Forrás: Bús Csaba
Fotó: BUS CSABA
Sosem voltak még ilyen magasan az albérletárak a megyeszékhelyen, mint ma – mondta Oberman Viktor, a kecskeméti Otthon Centrum ingatlanközvetítő irodájának arany fokozatú ingatlanértékesítője. Mindez a 2018-as drasztikus ingatlanár-emelkedéssel áll összefüggésben – ami szintén soktényezős, kezdve a családpolitikai intézkedésektől a gazdasági konjunktúrán át a Mercedes-gyár és beszállítói kecskeméti jelenlétének. A bérbeadók is ehhez mérten emelték áraikat, így az átlagkeresethez képest drága lett a lakhatás, ami különösen nagy terhet ró azokra, akik bérelni akarnak.
– Sok lakás van a kecskeméti albérletpiacon és sokan is keresnek albérletet, így mindenfajta lakásnak megvan a bérlője, a minigarzontól a három-négyszobásig, igényektől és az anyagi erőtől függően. Ma egy egyszobás lakást, állapottól függően, 80–95 ezer forintért adnak ki, a kétszobások pedig 90–100 ezer forint között mennek el. Egy szépen felújított, jó paraméterekkel rendelkező lakás 100 ezertől indul még most is, ezeket jellemzően családok bérlik. A bérbeadók egy része kifejezetten a diákokra specializálódott, kínálatuk a kevésbé csábító küllemű, legfeljebb egy tisztasági festésen átesett lakásokat öleli fel, melyek az alacsonyabb árkategóriában találhatók. Több ilyen ingatlant találni az egyetem vagy a Halasi út környékén – mondta Oberman Viktor, aki szerint alapvető probléma, hogy a tulajdonosok a kevésbé jó állapotú lakásokat is a jobb állapotúak áráért szeretnék kiadni és rendszerint ki is adják. Így előfordul, hogy az ingatlanok nem a valós értékükön kelnek el.
– Hogy mi az ingatlan valós értéke? Félig viccesen azt szoktam mondani, hogyha valaki reális áron szeretné kiadni az ingatlanát, nézze meg az interneten közzétett albérletek árait és menjen alá húsz százalékkal. Ennek az az előnye is megvan, hogy a bérlő jó eséllyel sokáig tudja fizetni az albérleti díjat, ezzel mind a tulajdonos, mind lakója nyer – mondta az ingatlanközvetítő.
A fő árbefolyásoló tényezők a lakás paraméterei, a szobák száma, a lakás általános állapota és az ingatlan elhelyezkedése.
– Albérlet szempontjából leginkább keresett lokációk a belváros, illetve annak széle, az Árpádváros és a Széchenyiváros. E három városrészben cserélnek legtöbbször bérlőt a lakások, és itt is a legrövidebb az albérletek forgási ideje, akár egy-két hét alatt is lakóra találhatnak a kiadó ingatlanok. A belváros a központi elhelyezkedése okán népszerű a bérlők között, míg a Széchenyiváros talán a legvibrálóbb külvárosa Kecskemétnek, ahová jó a buszközlekedés, minden értelemben kiválóan kiépült, sok az üzlet, a zöldterület és a szabadidő eltöltését is több szabadtéri létesítmény szolgálja – fejtette ki Oberman Viktor, hozzátéve, hogy a belvárosi albérletárak magasabbak a széchenyivárosiaknál, de nem feltétlenül jobb ott lakni: a külvárosban több a parkoló, kevésbé zsúfolt, és a legtöbb pontjára igaz, hogy nem annyira forgalmas, mint a belváros, így a levegő is jobb minőségű.
A többi városrészben, például a Hunyadi- vagy a Műkertvárosban jellemzően inkább eladni és vásárolni szeretnének ingatlant, kevés a kiadó lakás.
Oberman Viktor felhívta a figyelmet egy egyre inkább terjedő jelenségre. – Sok bérbeadó nagyon megválogatja leendő bérlőjét. Gyakran előfordul, hogy önéletrajzot, esetleg bemutatkozó levelet kérnek a jelentkezőktől, illetve a jövedelemre is rákérdeznek. Nagyon sokat számít a találkozás és a kölcsönös szimpátia, megesik, azért bukik el a bérbeadás, mert nincs meg a felek között a kémia – mondta. Gyakori, hogy a tulajdonos kiköti a bérleti szerződésben, hogy a megtekintett állapotban kéri vissza ingatlanát bérlője távozásakor. Ekkor jegyzőkönyvet vesznek fel a lakás állapotáról, melyhez fotókat is csatolnak.
Előfordul, hogy a tulajdonos nem engedi, hogy kisgyermekes családok költözzenek a lakásba, mert a gyerek miatt nehezebben lennének elmozdíthatók a bérlők akkor, ha nem fizetnek. Az értékesítő szerint ez körültekintően megfogalmazott bérbeadási szerződéssel és a kiköltözésre vonatkozó közjegyzői okirattal megelőzhető. Ez ugyan költség és a bevétel után adózni kell, ezért nem túl népszerű a bérbeadók körében, de sokkal tisztább feltételeket teremt mindkét fél számára.
Oberman Viktor szerint a karantén alatt nem torpant meg jelentősen az albérletpiac, illetve a járvány miatt megnőtt munkanélküliség sem érezhető még az árakon, de a recesszió több ügyfele sorsára rányomta a bélyegét. – A karantén alatt monitoroztam az ügyfeleim helyzetét és mindenféle történettel találkoztam. Voltak olyan tulajdonosok, akik partnerek voltak a nehéz helyzetben. A bérbeadó csak az albérleti díj felét kérte el munkájukat elvesztett bérlőjüktől, de olyan is volt, hogy nem tartottak igényt a fizetésre addig, míg nem talált munkát a bérlő. Sajnos olyan ügyfelem is volt, aki az albérlet felmondására kényszerült és hazaköltözött a szüleihez – mondta az ingatlanértékesítő, aki szerint az árak átlagosan nem csökkentek érzékelhetően, csupán néhány bérbeadó gondolkodott úgy, hogy a kialakult helyzetre tekintettel mérsékli a hirdetésben szereplő árat, de a többségre ez nem jellemző.
Megszólalónk bízik az árak mérséklődésében, amivel közelednének az ingatlanok valós értékéhez mind a vásárlói, mind a bérlői piacon, de ez nem zuhanásszerűen, hanem fokozatosan történik majd. A járvány második hulláma is a küszöbön áll, melynek hatásáról csak találgatni lehet. Nem tudható, hogy milyen korlátozó intézkedéseket kell ismét bevezetni és ez hogyan érinti majd a gazdaságot. – Valószínű a bérleti díjak csökkenése, mert nem láthatók olyan folyamatok, melyek a növekedés vagy a stagnálás irányába mutatnának – összegzett Oberman Viktor és hozzátette, hogy szintén az árak csökkenéséhez vezetne, ha kialakulna az albérletpiacon egy nyugaton már ismert hozzáállás, ami a tulajdonos és a bérlő hosszú távú, bizalmi alapon nyugvó együttműködésére épül és nem a rövid távú nyereségmaximalizálásra.