Gondolatainkkal és tetteinkkel befolyásolhatjuk boldogságunkat

A halasi szakember ismertette hallgatóságával, hogy viszonylag friss, mindössze 20 éves a pszichológia újfajta ága, a pozitív pszichológia, melynek alapjait Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály teremtették meg. A korábban a problémákra fókuszálást az új irányzatban felváltotta a megelőzésre figyelés, fő témája, hogy az orvosi értelemben normális, tehetséges vagy éppen zseniális emberek hogyan élhetnek minél boldogabb, teljesebb életet.

Arra vonatkozóan, hogy mely tényezők befolyásolják boldogságunkat, meglepő kutatási eredményt mutatott be a jelenlévőknek Kelemen Emese. – Sonja Lyubomirsky, a Kaliforniai Egyetem professzorának kutatása alapján elmondható, hogy 50%-ban a genetikai adottságok felelnek azért, mennyire vagyunk boldogok. Tehát mindannyiunkban kódolva van egy boldogsági alapszint, amelyet a szüleinktől örököltünk. Ehhez még a nagy visszaeséseket és a nagy diadalokat követően is visszatérünk. A környezeti tényezők, mint az anyagi helyzet, az egészség, vagy a külső csak 10%-ban befolyásoló tényezők, míg 40%-ban a saját szándékos tetteink határozzák meg jóllétünket, vagyis gondolkodásunk és mindennapi cselekvéseink befolyásolják azt – részletezte az eredményeket.

Hangsúlyozta egyúttal, hogy ez a 40% azt mutatja, jelentős hatalmunk van afelett, miként érezzük magukat. – Az amerikai professzor szerint ráadásul különböző gyakorlatokkal fokozható a boldogságunk. Ilyenek például a hála kifejezése, az optimizmus és a jó cselekedetek gyakorlása, a társas összehasonlítgatása kerülése, a kapcsolatok ápolása, a megbocsátás, a vallásgyakorlás és spirituális élet vagy a testünkkel való törődés mind a tisztaság, mind a mozgás terén – sorolta a lehetőségeket Kelemen Emese.

Ahhoz pedig, hogy boldog időskort élhessen meg az ember, elengedhetetlenek olyan személyiségtényezők, mint a belső kontroll, az érzelmi stabilitás, a pozitív énkép, illetve a szívósság. – Nagyon fontosak még a szeretetkapcsolatok és a humor, ami nagy érzelmi nyomás esetén egyfajta rugalmasságot, feszültséglevezetést jelenthet – mondta a szakember.

A negatív érzelmeket is meg kell élni

Előadása során Kelemen Emese többször kiemelte, hogy a pszichés jólléthez a pozitív érzelmek mellett a negatívak megélésre is szükség van, hiszen ha elnyomjuk őket, feszültebbé válhatunk és egy idő után csak még rosszabbul érezzük magunkat. A negatív élményeket át lehet keretezni, hogy más szemszögből tudjunk rájuk nézni, a hozzáállásunkat, ha nehézségek árán is, de mindig meg lehet változtatni. – Kiváló példa erre a magyar származású Edith Eva Eger holokauszt túlélő története, aki saját traumája révén fokozatosan jött rá arra, hogy miként lehet az ember életét meghatározó tragédiát lehetőséggé alakítani. Pszichológus lett és túl a 90. életévén ma is praktizál, hogy másokon segíthessen – mondta Kelemen Emese.