Drasztikus intézkedésekre lehet szükség a megyei vállalkozásoknál is

A tét nem csak az, hogy a válságos időszakban működni tudjanak, hanem az is, hogy képesek legyenek talpra állni a veszélyhelyzet után. A recesszió már néhány hét alatt hatalmas károkat okozott, figyelmeztetett az MNGSZ Dél-Alföldi Régiójának elnöke, Németh József. Az ismert Venesz-díjas séf volt az első Kalocsán, aki felvetette a járulékfizetésre néhány nappal később be is vezetett moratóriumot, az iparkamara turisztikai évadnyitó rendezvényén, ám ezzel még nincs ki a vízből a sem a vendéglátás, sem pedig a többi kereskedelmi szektor, szögezte le.

– Komoly járványügyi helyzet alakult ki, és a turisztikában, főleg a szállodákban, éttermekben drámai képet mutat a hatása. Nagyon nagy baj van – mondta Németh, kicsit sem szépítve a valóságot. – Négy hete vizsgáljuk a szövetség részéről a lehetséges megoldásokat: az ország régióiból szedjük össze a jelentéseket, hogy minden héten olyan anyagot tegyünk a kormány elé, amiben a legfontosabb intézkedési javaslatok vannak. Olyan kérések fogalmazódnak meg tehát, amelyek alulról jönnek – jelezte.

A séf kihangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy a gazdaság jelenlegi legsérülékenyebb ágazata a vendéglátás és a szállásszolgáltatás. Ebben leginkább Budapest, vagy éppen Győr környéke érintett, fűzte hozzá, de vidéken is nagyon nagy problémák alakultak ki, és „ezt nem vitathatja senki”. A vállalkozások talpon maradása érdekében tett javaslatcsomag néhány pontját már be is vezette a kormány, mint például a járulékfizetési, vagy a hitel-visszafizetési moratóriumot, ugyanakkor ezen felül is kelleni fognak kedvezmények. Az MNGSZ e héten benyújtott kérései között szerepel, hogy az önkormányzatok töröljék el az évi kivetett iparűzési adót, és amely cégek már kifizették, azoknak utalják vissza. Szintén a bajba jutott vállalkozások megsegítéséért javasolták az építményadó, vagy a telekadó visszatérítését.

– A járulékok elengedése a vendéglátásban nagyon-nagy lépés, de ennek ellenére, azok az üzletek, amelyek bezártak és nincs forgalmuk, már a munkabéreket sem tudják kifizetni, így a munkanélküliek száma sajnos meg fog növekedni – folytatta a nem csak a vendéglátásra igaz gondolatmenetet Németh. Ahhoz, hogy a cégek meg tudják tartani a dolgozóikat (ezzel biztosítva azok megélhetését), bértámogatásra is szükség lenne, a bruttó bér hatvan százalékáig, minimum hatvan napos időtartamra, idézte a javaslatcsomagot, amely ezen felül munkahelymegtartó támogatások bevezetését is kéri, minden hazai régióban, hat hónapra. Indítványozták még a decentralizált támogatások visszavezetését, a Kisfaludy szálláshelypályázatok gyakorlatához hasonló támogatási rendszer kidolgozását, valamint a közüzemi szolgáltatók alap és készenléti díjainak elengedését.

– Sajnos, ha most átnézünk más európai országokba, például Spanyolországba, azt látjuk, hogy 1700 szálloda és más vállalkozás zárt be, azonnali hatállyal, mert nem tudnak fennmaradni – hozta fel a régiós elnök, hangsúlyozva, hogy hazánk még nem tart itt, de simán bekövetkezhet nálunk is. – Nagyon sok vállalkozásnak nincs annyi tartalékalapja, hogy át tudja vészelni ezt az időszakot, bevételi oldal nélkül. Rendben van, hogy három óráig nyitva lehetnek, de ez idő alatt is a tizedére csökkent le a forgalmuk – vázolta.

A fent írtakkal egyébként még nem értünk a problémák végére, mutatott rá Németh József, aki egyértelműnek tartja, hogy a veszélyhelyzet lecsengése után is kelleni fog a segítség, hiszen az időközben megrogyott üzleteknek mihamarabb bevételt kell majd termelniük. Ehhez az MNGSZ szerint például azzal lehetne a leghatékonyabban hozzájárulni, ha csökkentenék a SZÉP kártyákat terhelő adók mértékét, miközben növelnék az így adható juttatásokat. Ugyancsak megfontolásra javasolták a kormánynak, hogy a bajba jutott vállalkozások számára ideiglenesen – de legalább hat hónapig – csökkentsék az az ÁFÁ-t és a turisztikai hozzájárulást, valamint töröljék el a reprezentációs adót.