Nyílik az agrárolló a szántókon

A termesztési költség és az árbevétel arányát prezentáló agrárolló-grafikon különösen a szántóföldi növénytermesztésben mutatja tartósan a két viszonyszám egymástól való távolodását. Az agrárstatisztikai adatokból látványosan nyomon követhető: az alap- és segédanyagok, szolgáltatások árai jóval nagyobb ütemben emelkednek az értékesítési árakhoz képest. Ez a jelenség kisebb-nagyobb mértékben valahány kultúrát érinti.

Napjainkban a betakarításról gondoskodó kukoricatermesztők különösen aggódnak, hiszen terményük jelenlegi felvásárlási ára hosszabb ideje 39–42 ezer forint körüli szinten stagnál, jelentősebb emelkedésének egyelőre nincs jele. A szárazodásnak, aszályos nyaraknak egyre inkább kitett Duna–Tisza közén gazdálkodókat különösen érzékenyen érinti a termény­piaci pangás. Idén ugyanis átlagosan csak 6–8 tonna kukoricát takarítanak be, az ebből várható árbevételüket összevetve a művelés 240–250 ezer forint minimális költségével, kiderül: a gyengébb földeket művelők, különösen pedig a hektáronként több 10 ezer forint haszonbért fizetők jóformán ingyen dolgoztak idén. Az uniós és a nemzeti agrártámogatásoknak köszönhető, hogy mégis keletkezhet valamennyi jövedelmük.

– A termesztésből közvetlenül származó nyereséghez csak azok a gazdák jutnak, akik termékeny szántókon, fegyelmezetten vezetett technológiával, az észszerű legkisebb költséggel művelik a kultúrákat. Azzal együtt az előző évek tapasztalataiból okulva úgy próbálják elkerülni a buktatókat, hogy gyakran változtatnak a vetésszerkezeten. Jelenleg úgy néz ki, hogy a természeti kockázatok, a nyomott árak ellenére is sokan tartanak ki a kukorica mellett. E terménynek ugyanis jelentős és biztosnak mondható felvevőpiaca van belföldön, például a Pannónia Bio vállalat vagy a tiszapüspöki kukoricafeldolgozó – vázolta a kukoricatermesztés helyzetét Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnöke.

Akik váltanak, többnyire úgy látják, Bács-Kiskun megyében a repce javára érdemes a kukoricát csökkenteni. Az olajos magvak felvásárlási ára jelenleg tonnánként 120–130 ezer forint között mozog. Termőterülete az utóbbi években évi 3–5 ezer hektárral nőtt a megyében.

– A jobb földeket művelő Dél-Pest megyei gazdák is kedvelik a repcét – erősítette meg a gazdaköri elnök. Stabil a magvak piaca, azonban a szárazodó Homokhátságon e növénnyel is bizonytalan a tervezés. Ahhoz, hogy nyereség legyen rajta, hektáronként legalább három tonna termésre van szükségünk. Ezt a hozamot helyes technológiával, többéves átlagban el is érjük, azonban új problémák is jelentkeznek. Ez idő tájt óriási káposztalégy-inváziót tapasztalunk a táblákon. A kártevők elleni védekezést újabban rendkívül megnehezíti a hatékony vegyszerek hiánya. Környezetvédelmi okokra hivatkozva az EU szakhatóságai évről évre vonnak ki kemikáliákat. Jelenleg ott tartunk, hogy növényegészségügyi kondíció­javító módszerekkel próbáljuk az állományt átmenteni a jövő esztendőre – tette hozzá Pesti Gábor.

Hozamok és a haszon

A Bács-Kiskun megyei és a Dél-Pest megyei agrárcégek üzemgazdasági adatai szerint a kukorica minimális önköltsége 240–250 ezer forint között mozog. A repcénél ugyanez legkevesebb 280 ezer forint. A jelenlegi felvásárlási árakat véve figyelembe, tengeriből legalább 6–7 tonna, repcéből három tonna termésre van szükség a veszteség elkerülésére. Száraz nyarakon kétséges e célkitűzés. Akik pedig haszonbérelt területeken gazdálkodnak, a hektáronkénti 40–70 ezer forint bérleti díj jóformán elviszi tőlük a területalapú támogatást is.