Életet lehelnének a Sugó melletti magaspartfalba

Négy éve határozott úgy a képviselő-testület, hogy elkészítteti a város a Sugovica fenntartási és fejlesztési koncepcióját. Az ökológiai, turisztikai és társadalmi szempontokra koncentráló megközelítés megrendeléshez szükséges anyagi forrást az idei költségvetésben biztosította a városi kassza. A fővárosi székhelyű Újirány Tájépítész Kft. 1,8 millió forintért készítette el a magaspartfal alatti szakaszon lehetséges fejlesztési irányokat bemutató dokumentumot, amit a városatyák egységesen voksolva fogadtak el.

Ennek célja a bajaiak, illetve kerékpáron, vízi úton ide látogatók rekreációs igényeinek kielégítésére alkalmas terület létrehozása. Célként szerepel továbbá a zöldfelületek természetességének visszaállítása is.

A Galamb utcánál és a jelenlegi zúzottköves szervizút – leendő sétány – déli végén egy pihenőtér kialakítása szerepelt a tervben, erre a szakaszon további pihenőt álmodtak meg a szakemberek. Mindezek megvalósítása persze anyagi forrásokat igényel. A Bagolyvártól délre húzódó sétány a mértékadó árvízszint fölött található, ezért kicsi annak a valószínűsége, hogy víz alá kerül – szögezik le a terv készítői.

Ugyanakkor fontosnak nevezik, hogy a kiviteli tervek kialakításakor szükséges az egyes épített elemekről szakértőkkel további egyeztetéseket folytatni. Így például a stégek magasságát a vízügy segítségével pontosítani, a közműrendszerekhez történő csatlakozást részletezni, és a növénykiültetési tervet, a fenntartási igényeket részletesen tisztázni, ezekhez pedig megfelelő összeget biztosítani. A Galamb utcánál egy közhasználatú stég, valamint egy pihenőtér kialakítása szerepel a tervben. Itt egyedi hullám- és napozópadok nyújtanak pihenési lehetőséget, továbbá egy fekvőháló, mely egy köztéri, hálós anyagú függőágyra hasonlít, amit egy fadobogóba ágyazva alakítanak ki és halászhálót idéző bútor. Ide ivókutat is javasoltak a tervezők.

A sétány másik végére, a hajójavító melletti pihenőtérre összetettebb területként gondoltak, sportolási lehetőségekkel, játszótérrel és egy pihenőházzal. Az épület egy betonalapon álló, falamellás, lapos tetős, egyszerű szerkezet, amelyben egy mosdó működik, és esőbeálló is tartozik a pavilonhoz. A szélvédett tető alatt asztal, padok és a mosdó falai mentén elhelyezett fedett kerékpártámaszok találhatóak, amelyhez kapcsolódóan egy kültéri ivókút is helyet kap a zúzottköves burkolaton belül. A játszótér vízparti-ártéri-erdei hangulatot kialakító játszóeszközökből áll.

A két végpont között, a Szarka és a Hétház utcánál kilátópont kialakítását javasolják a tájépítészek. Ezeken a pontokon összeköttetés nyitható a település, a sétány és a Sugovica között, ezt egy hosszú lépcső, pihenőstégekkel és intenzív növényborítottsággal erősítve biztosíthatja. A képviselők támogatták a benyújtott elképzelést, ám annak kapcsán több kritikai megjegyzést is tettek. Hajdú Miklós, az ellenzéki frakció vezetője azt kritizálta, hogy a partfal megerősítését szolgáló műanyag háló veszélyezteti a siklókat és egyéb élőlényeket. Tudomása szerint nem ez az anyag szerepelt egykoron a tervekben, a város mégis elfogadta telepítését, ezért érdeklődött, hogy mit kíván a város a siklók érdekében tenni.

Fercsák Róbert polgármester politikai szándékúnak nevezte a látszólag zöld és állatvédő civilek ténykedését. Dr. Révfy Zoltán független képviselő – aki a Sugovicával kapcsolatos koncepció megszületését kezdeményezte – azt emelte ki, hogy jó elgondolás nem túlzottan civilizálttá tenni ezt a szakaszt. Ugyanakkor kérte a szakembereket, hogy a fásítás lehetőségeit vizsgálják meg, mert állítólag az állékonyság érdekében ez most nem lehetséges, pedig kívánatos lenne. Másik szempontként pedig a fenntarthatóságra hívta fel a figyelmet.

Nagy munkák zajlottak a területen

Fél évtizede kezdődött meg a Sugovica pusztuló magaspartjának megerősítését célzó műszaki beavatkozás. A partfal stabilitását szivárgók kialakításával is igyekeztek megteremteni, a monitoringrendszer kiépítésével pedig ellenőrzik a mozgásokat. A projekt négy éve zárult. A több mint 2,2 milliárd forintba kerülő, 1300 métert érintő megerősítés során a Szentháromság tér alatti szakaszon volt a leglátványosabb a változás, ám a legnagyobb munkák a Bagolyvár utáni részen történtek.