Üveggrafika őrzi majd a virágablakok emlékét

A Kodály Intézet modern tömbje 1981–1982-ben épült. A sziromablakos épületet a Kossuth-díjas Kerényi József tervezte, aki közel egy évtizeddel korábban az egykori ferences kolostornak is méltó feladatot talált a zenepedagógiai intézet otthonaként, megmentve a 18. századi kolostort a további romlástól. Az épületben a Kodály Intézet könyvtára, tantermek, illetve egy zenei felvételek készítésére alkalmas stúdió kapott helyet.

Most ez az épület hirtelen a figyelem (és kicsit a viták) középpontjába is került. Mint ismert, várhatóan 2022-re teljesen megújul a Kodály Intézet a Modern Városok Program keretében. Első ütemben a Kéttemplom közi kolostorépületet újítják fel, majd a szomszédos Kada Elek középiskola helyén lesz egy új tömb; kollégiummal, könyvtárral, archívummal és egy modern, 350 ülőhelyes hangversenyteremmel bővítik az intézményt. (A Kada iskola a Rudolf laktanyába költözik.) Április 16-án mutatta be a vázlatterveket Mányi István, a generáltervezői és felelős építész tervezői munkát elnyert Mányi István Építész Stúdió vezetője, valamint Reményi Katalin projektvezető, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem munkatársa. Ezen a beszélgetésen hangzott el, hogy a könyvtárépületet statikai problémák miatt a projekt során el kell majd bontani.

A Kecskeméti Városszé­pítő Egyesület viszont szeretné megmenteni a Kerényi József által tervezett házat – amelyet a fejlesztés áldozatának látnak.

„Kerényi József értékmentő munkája olyan nagymérvű volt Kecskeméten, hogy az épület megtartása mindenképpen indokolt. Egyedisége és építészeti értékei miatt a város jelképévé vált és a modern építészet egyik kiemelkedő alkotásaként az építésztársadalom elismerését élvezi. A kor szellemét megelőző, építészeti értékeiben kiemelkedő épület hosszú évtizedek óta hozzátartozik városképünkhöz” – írta Király József, az egyesület elnöke az önkormányzathoz múlt pénteken beadott indítványában. Ebben az egyesület kéri, hogy a közgyűlés helyezze helyi építészeti örökségvédelem alá az épületet. Király József kérdésünkre annyi kiegészítést tett a beadványhoz, hogyha nem Kerényi József tervezte volna a könyvtárat, akkor is meg kellene szerinte őrizni az utókornak, mert a homlokzat a virágablakokkal és a hosszú lábú kapuzattal hozzánőtt a városhoz, szeretik a kecskemétiek (bár elismerte, hogy az épület azért mindig megosztotta a közvéleményt).

A téma kapcsán megkerestük a tervezőt, Mányi István építészt is. Ő kijelentette: nem érzi tisztségének, hogy igazságot tegyen a kérdésben, vajon az emberek mekkora részének tetszik és mekkora részének nem a virágablakos homlokzatú épület. Azon építészek közé sorolja magát, aki a szakmáját nem önmegvalósításként műveli; véleménye szerint egy közpénzből épült beruházásnál a fő szempont az épület hasznossága a közösség számára, hangsúlyosan beleértve az esztétikai hasznosságot is.

– Ismerem és tisztelem Kerényi József Kecskeméten szerzett érdemeit, és azt a tevékenységét, ahogy itt az örökségvédelmet lábra állította, miközben akkoriban más városokban elbontották a régi házakat. Emléke előtt tisztelegni kell. Tudom a dolgomat: pályafutásom túlnyomó része az épített örökség védelmének jegyében telt el, és szinte minden épületem szakmai elismerést kapott – mondta a többek között Ybl Miklós-díjjal, Pro Architectura, Európa Nostra és Icomos-díjjal kitüntetett szakember.

Ugyanakkor részletesen beszélt arról, hogy milyen problémák vannak a könyvtárral. A harmincöt éves épülethez már korábban, 1997-ben és 2001-ben is statikust kellett hívni, korlátozni a szinteken elhelyezhető könyvespolcok mennyiségét.

– Már e korábbi szakvéleményekben is szerepelt, hogy a födém nem terhelhető tovább, és a válaszfalon olyan repedések vannak, amelyek a födém túlzott lehajlására, azaz túlterheltségére utalnak. Az épület még nem életveszélyes, de a födém rossz állapota a válaszfalak repedését okozza, így pedig nem lehet megfelelően kihasználni – mondta Mányi István. Mint elmagyarázta, a régi szerkezet nem bírná el a kollégiumi funkcióból eredő és a felújítási, építési munkákból származó többletterheket (aljzatbeton, hidegburkolat, válaszfalak, berendezések). Mányi István úgy véli, hogy a kivitelezés során mérnöki-betontechnológiai hiba történhetett. Kijelentette: nincs lehetőség az épület megmentésére annak jelenlegi szerkezeteivel.

Az építész és Reményi Katalin projektvezető is hangsúlyozta: tisztelik Kerényi József életművét, és az új épület megtervezésekor is kiemelt szempont a ház következetes és méltó visszaidézése. Az építész hozzáfűzte, hogy a terveket folyamatosan egyeztetik az önkormányzattal, Öveges László főépítésszel, és együtt kezdeményezték az áprilisi tervbemutatót is.

– Úgy vélem, érdemben, nagy tisztességgel és empátiával kezeljük ennek az épületnek a sorsát, ezért is kívánunk a város lakóival konzultálni. Az április 16-i tervismertetést követő szakmai beszélgetés keretében mindenki őszintén elmondhatta gondolatait, érzéseit és kritikai észrevételeit is a tervről. Több szakmai észrevétel is érkezett, és ezeket mind elemeztük, figyelembe vettük a terv továbbfejlesztésénél – mondta Mányi István.

A legtöbbször emlegetett kétszer négy virágablakot absztrakt visszautalással, művészeti igényességű üveggrafikával jelenítenék meg. A különleges megoldás Baróti Anna üveggrafikus-művész tervei nyomán készül. A virágablakok térbeliségét holografikus eszközökkel tudják megidézni.

Bemutatják az új terveket is

Mányi István hangsúlyozta, hogy a kecskemétiekkel párbeszédet folytatva kívánják elkészíteni a végleges terveket, hogy az épületet a helyiek is sajátjuknak érezhessék. Ezért várnak minden érdeklődőt a továbbfejlesztett vázlattervek ismertetésére június 5-én, szerdán, 17 órakor a Kodály Intézet dísztermébe. A rendezvény a férőhelyek korlátozott száma miatt regisztrációhoz kötött. Jelentkezni az [email protected] e-mail-címre küldött levéllel lehet.