A műszaki pályára hívták a lányokat a Neumann János Egyetemen

Az érdeklődő ifjú hölgyek e napon betekintést nyerhetnek a műszaki egyetemek, kutatóintézetek és cégek életébe és munkásságába. Csütörtökön a Neumann János Egyetem is megnyitotta kapuit a lányok előtt és lehetőséget adott arra, hogy közelről szerezzenek benyomásokat a tanszékek kutatásairól és munkájáról. A lányok műhely- és laborlátogatásokon vehettek részt, illetve megtekinthették a hallgatók által épített járműveket. Ezekkel kapcsolatban arról meséltek a járműépítő csapatok hölgy tagjai, hogy milyen izgalmas egy ilyen projektben részt venni.

Finta Zita, az egyetem kancellárja kérdésünkre elmondta: jónak tekinthető a műszaki területen tanuló és dolgozó lányok, illetve nők aránya, de még mindig van hová fejlődni.

– Ha a GAMF kart nézzük csupán, ott 13 százalék a lányok aránya, a műszaki szakokra szűkítve pedig 11 százalék. Míg a másik négy kart figye­lembe véve jelentősen magasabb a lány hallgatók aránya, a teljes felsőoktatást tekintve csaknem hatvan százalék Magyarországon – mondta Finta Zita. A kancellár hangsúlyozta, hogy nem érdemes férfi és női címkével ellátni az egyes szakmákat. Tapasztalata szerint egyre több lány érdeklődik a műszaki pálya iránt, hiszen csupán a bátorság meghatározó abban, hogy ki milyen pályára lép. – A mai nap is arra hivatott, hogy az érdekes tapasztalatokon keresztül megadja a lányoknak ezt a szükséges bátorságot – zárta gondolatait Finta Zita.

A kancellár szavait bizonyítja a különteremben kiállított tabló, amely a tudománytörténet kivételes női tudósait és feltalálóit mutatja be. A sor szinte végtelen az i. sz. 370-ben született matematikus és csillagásztól, Alexandriai Hüpatiá­tól Marie Curie-n keresztül napjaink női kutatóiig.

Valószínűleg csak kevesen tudják, hogy például a folyékony hibajavítót egy titkárnő, Bette Nesmith Graham találta fel, mert az ’50-es években még írógéppel dolgozott és egy-egy leütés nem volt javítható radírral. Bizonyára nem sok bevetésre induló katona tudja, hogy kinek köszönheti a golyóálló mellény által felfogott golyókat. Stephanie Kwolek negyvenéves pályafutása alatt huszonnyolc nagy jelentőségű találmányt alkotott, mint a DuPont művek vezető kutatója. Ilyen találmánya a kevlár, amit a golyóálló mellényekben használnak. Az első számítógépes programnyelvet is nő alkotta meg, dr. Grace Murray Hopper, aki az amerikai haditengerészet admirálisa volt és az IBM Harvard Mark I, az USA első nagy teljesítményű számítógépének megtervezésében is részt vett. Talán még meghökkentőbb Tabitha Babitt találmánya, aki egy massachusettsi fűrészüzemben dolgozott. Megfigyelte, hogy a fűrész húzásával rengeteg energiát veszítenek a munkások. Erre a problémára reagálva alkotta meg a körfűrészt. Az esős napokon pedig Mary Anderson találmánya törli le a szélvédőről az esőcseppeket. Mindezek mutatják, hogy a nők bátran választhatják a műszaki pályákat, hiszen akár férfi társaikat is felülmúló sikerek várhatnak rájuk.