Ha gyilkos lennék, nem fogadott volna be a család: Perbeszédek a kecskeméti Silver-ügy hétfői tárgyalásán

Az ügyészi perbeszéddel kezdődött a kecskeméti Silver-ügy hétfői tárgyalási napja a Kecskeméti Törvényszéken. Dr. Chiovini Gábor ügyész beszédét az áldozat testvérének zokogása kísérte. Az ügyész a már általunk is többször megírt, ismert tényállást olvasta fel, kiemelve, hogy G. Jánost, a 24 éves áldozatot a fenti retro diszkó részből vitte le a két vádlott, előtte V. Lajos másodrendű vádlottal dulakodtak, aki viperával fejbe vágta az áldozatot. A vád szerint lent az elsőrendű vádlott ütötte fejbe viperával, mire G. János elvesztette az eszméletét. Ekkor N. Tamás és V. Lajos a felelősségrevonás elkerülése miatt vonatbalesetnek álcázták az esetet, ráhúzva a védekezésre képtelen G. Jánost a sínekre, arccal lefelé, fejét a karjaira helyezve – mintha csak aludna –, fejjel az Izsáki úti vasúti átjáró irányába – ez az, amit a koronatanú állítása szerint a közeli épületbe való betörésekor épp látott. Ezután a mintegy 38 kilométeres sebességgel elhaladó vonat vonat lelógó alkatrésze hátulról ütötte meg az elhunyt fejét, koponyaalapi törést, agyroncsolódást okozva, és a főeret is elszakítva. Az ügyész szerint nem csak a büntetést akarták elkerülni a kidobók, hanem azt is, hogy rossz hírbe kerüljön a Silver diszkó, olyan színben feltűnve, ahol ilyen eset megtörténhet, és ami végső esetben a jól jövedelmező szórakozóhely bezárásához is vezethetett volna.  

Tanúvallomásokra alapoz az ügyészség

Az ügyész kiemelte, hogy a különleges eljárásban több mint 20 év elteltével nehéz rekonstruálni az eseményeket, a tanúvallomások értékelése nehéz, befolyásolja a szubjektív értékelés és az idő múlása.  

Perbeszédében emlékeztetett: lényeges személyi bizonyítékokon, vagyis tanúvallomásokon alapul a vád, a mintegy 100 tanú vallomásából egy tucat vallomás releváns. A védelem alapvető aggályával kapcsolatban, miszerint tisztességtelen az eljárás, megjegyezte: attól még nem az, hogy a többszörösen büntetett előéletű J. István kidobófőnők és D. Csaba vallomásán alapul.

Kulcskérdés D. Csaba koronatanú vallomásának megítélése, ami az ügyész szerint nem előélet kérdése, hiszen „tolvajtól is lehet lopni”, és a többi tanúvallomás sem hitelteleníti az általa elmondottakat. Beleértve az N. György által árult, az állítólagos tényállást tartalmazó lapot is, ami azonban több lényegi ponton ellentmond a bizonyítékoknak.

Az ügyész szerint szavahihető a koronatanú

Az ügyész szerint az sem kérdőjelezi meg a koronatanú szavahihetőségét, hogy eddig várt a vallomással: logikus, hogy félt, emellett lelkiismerete nem engedte, hogy élete végéig hallgasson. D. Csaba megingathatatlan és következetes vallomást tett, arccal és névvel, nem részesült előnyben, nem bizonytalanodott el. Ugyan a védelem azt állítja, hogy előnyt kapott a vallomásért cserébe, ez nincs így. Vádalkut sem köthetett, mert azt csak eljárás alatt teheti, de ő szabadságvesztését töltötte a vallomás megtételekor. Mint az ügyész fogalmazott, a vádhatóság nem kötött semmilyen paktumot.

Az ügyész arról is beszélt, hogy kialakulhatott az a kép, hogy D. Csaba zárkatársaitól szerzett tudomást az esetről, de annak részletességéről onnan nem tudhatott. J. István, a kidobók főnöke pedig azt vallotta, hogy N. Tamás azon az estén hívogatta telefonon, de nem érte el. Ez rendkívüli eseményre utalt, mert nem volt bevett szokás a bulinapon hívogatni. Amikor tudtak beszélni, elmondta neki, hogy G. Jánost a „fején kapta el viperával”. Az ügyész felhívta a figyelmet arra, hogy J. István azelőtt tette a vallomást, hogy G. Jánost 2022-ben exhumálták, és bizonyosságot nyert volna a feje oldalán található, valószínűsíthetően viperától származó több sérülés.

Az ügyész elmondta, hogy a koronatanú mintegy 14 méterről, egy létrán állva látta az eseményeket, amikor a diszkó mögötti épületbe betört. Állítása szerint felismerte a kidobókat egyedi megjelenésük alapján. A védelem álláspontja szerint abban a koromsötétben nem lehetett ellátni olyan távolságba, de az ügyész szerint szemben áll ezzel D. Csaba, és az áldozat unokatestvérének vallomása, aki hetekig kijárt a helyszínre.

Az igazságügyi szakértői vélemény is perdöntő lehet

A tanúvallomások mellett az igazságügyi szakértők szakvéleményére alapoz a vád. Az eltelt idő és annak komplexitása miatt a hazai kriminalisztika történetében páratlan ügyben az igazságügyi szakértők egyesített szakvéleményt adtak. Abban megállapították, hogy a koponyán talált benyomatos sérülés a valószínűségi szinten is túlmutat, hogy viperától származik. Ilyen sérülést a vonat nem okozhatott, viszont a vonat által okozott sérülések jellege, a koponyán körbefutó, előző sérülésből kiinduló törések szintén előzetes bántalmazásra utalnak.

A vonszolásnyom hiányáról az az ügyészség álláspontja, hogy már levált a cipő talpa, ezért nem láthatók nyomok rajta, valamint a vérnyomok hiányát, azt, hogy nem keletkezett vérösvény a vonszolás útvonalán, az áldozat testalkata, illetve a ruhájának anyaga okozta.

Az ügyész a hazugságvizsgálat eredményéről is beszélt, amin az elsőrendű vádlott rosszul szerepelt, míg a másodrendű esetében értékelhetetlen eredmény született.

Fegyházat kér a kidobókra az ügyész

Az ügyész a vádlottakra előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés miatt a középmértéket meghaladó fegyházbüntetést és közügyektől eltiltást kért, az elkövetéskor hatályos – enyhébb – büntető törvénykönyv szerint ítélve. Enyhítő körülményként értékeli az idő múlását, amit azonban kiolt az emberölés minősített esete, illetve enyhítő körülmény még a büntetlen előélet, illetve az, hogy N. Tamás beteg és hátrányos helyzetű gyerekeknek tartott sportfoglalkozást.

A védő szerint hazudik a koronatanú

Dr. Tóth Roland, az elsőrendű vádlott védője perbeszédében azt hangsúlyozta, hogy az ítélethozatalnál az okirati bizonyítékokat, vagyis a különböző jegyzőkönyveket vegye alapul a törvényszék, tekintettel az eltelt időre, hiszen több mint 20 év elteltével szubjektívvé válnak  a tanúvallomások és rátapadnak azok a vélekedések, melyek a város közvéleményében keringenek.

Az ügyvéd arról beszélt, hogy a vádlottak azt beismerik, hogy elcsattant egy-két „csattos” azon az estén, de a viperával történt bántalmazást és a sínekre húzást tagadják. Kifogásolta azt, hogy a büntetlen előéletű N. Tamás szava áll szemben a többszörösen büntetett J. István és D. Csaba szavával. Arra is rávilágított, hogy D. Csaba vallomása kihallgatásról kihallgatásra alakította, fejlesztette vallomását, ami bizonyítja megbízhatatlanságát.

Tóth Roland azt is kifogásolta, hogy látható volt a helyszíni szemléről készült felvételen, amint a rendőr instruálja D. Csabát, hogy hol és mint helyezze el az áldozatot ábrázoló bábut a sínek között.

Kitért arra, hogy nincs húzásnyom a cipőn, sem vérnyom, csak az áldozat körül volt. Támadta J. István szavahihetőségét, aki bevallottan hazudott a nyomozás során, és azt hangsúlyozta, hogy dr. B. Sándor orvosszakértő az eset utáni államigazgatási eljárásban meghatározó dolgokat foglalt jegyzőkönyvbe. Nevezetesen azt, hogy a vonat okozta sérülésen kívül más sérülést nem talált a koponyán.

Az ügyvéd szerint baj van a szakértői vizsgálatokkal

Támadta a szakértők vizsgálati módszereit ballisztikai és mechanikai szempontból is. A védelem szerint a szakértők által valószínűsíthetően viperahasználat nyomán keletkezett fejsérülést a vonat alkatrésze okozta, míg az áldozat halálát a vonatgázolás – utóbbi az egyetlen egzakt tény az esetben. Hogy kétséget kizáróan bebizonyosodjon, mi okozta a G. János sérülését meg kellene keresni ugyanazt a mozdonyt azzal a tolószerkezettel.

Arról is beszélt, hogy a betörésről már nincs meg a jegyzőkönyv, csak egy selejtezési fedlap. Álláspontja szerint nem történt akkor betörés. Emellett olyan sötét volt, hogy nem láthatta D. Csaba az elkövetők arcát, amit az akkor éjszaka kiérkező mentőtiszt vallomása is alátámaszt, akinek elmondása szerint koromsötét volt.  Ezért az objektív bizonyítékok figyelembe vételét és védence felmentését kérte.

A másodrendű vádlott védője szerint koncepciós eljárás folyik

Dr. Nagy Gábor, a másodrendű vádlott ügyvédje beszédében kiemelte: alapvetően tisztességtelen a nyomozati és az ügyészi eljárás, a hatékony védelem jogának durva, sorozatos megsértésével. Szerinte ilyen nyomozati és ügyészségi hiányosságokat nem lehet véletlen elkövetni, és úgy látja, „a koncepciós jelleg csírái is tetten érhetők”. Hangsúlyozta, hogy pártatlan ügyészségre és bíróságra kellett volna kerüljön az ügy, nem abba a városba, ahol történt az eset, mert a közhangulat meghatározó.

Nem volt okuk bántani a sértettet

Szerinte semmi más bizonyíték nincs védence ellen, mint D. Csaba vallomása. Az előre kiterveltség minősítő eseténél felhívta a figyelmet arra, hogy túl rövid idő telt el ahhoz a bántalmazás és sínekre húzás között, és egyébként a minősítő eset egy feltétele sem adott.

Az aljas indok minősítő eseténél pedig az üzletmenet zavartalanságát jelöli meg az ügyészség, ami szerinte abszurd. Az pedig elmeorvosért kiáltana, hogy egy kisebb súlyú bűncselekményt egy nagyobb súlyúval fedjenek el.

Álláspontja szerint D. Csaba nem szavahihető, aki 20 évig várt vallomása előadásával, amikor már társa meghalt. A látási viszonyokról, és a viperáról is hazudik, amiről csak ő állítja, hogy volt, csakúgy, mint a betörésről. Az ügyvéd az ügyészi álláspont minden mozzanatát vitatja, és felmentést kér.

Elcsukló hangon kért felmentést az elsőrendű vádlott

Az utolsó szó jogán szólalt fel N. Tamás, aki védője perbeszédével egybevágó, rendkívül összeszedett és logikusan felépített, alapos beszéddel készült. Kiemelte J. István szavahihetetlenségét, és azt, hogy korábbi munkaadója bosszúból helyezte bele a történetébe, amiért megszakította vele a kapcsolatot 2008-ban. Hangsúlyozta, amit az ügyvédek: a tanúk közül többen büntetett előéletűek, a koronatanú pedig a fél életét a rácsok mögött töltötte, és hangot adott annak, hogy a koronatanú és a tényállást áruló zárkatársa összebeszéltek. J. Istvánnak pedig hozzáférése volt a vallomásokhoz, ezért tudott arról beszélni, hogy viperát használt.

Egyebek mellett kiemelte, hogy a 2021-es szakértői véleményben leírták, hogy nincsenek vonszolásra, bántalmazásra utaló nyomok az áldozat ruházatán. Azt is elmondta, hogy idegen DNS-t találtak G. János ruházatán, de az nem az övé volt, és kérte az objektív és okirati bizonyítékok előtérbe helyezését. Elcsukló hangon, könnyeivel küzdve olvasta fel beszéde végét, melyben felmentését kérte.

Másodrendű vádlott: ha gyilkos lennék, nem fogadott volna be a család  

V. Lajos másodrendű vádlott felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy G. János törzsvendég volt a diszkóban, és ha oka lett volna félni, nem járt volna oda. Azt is kiemelte, hogy soha nem volt viperája, és senkinél nem volt vipera csak J. István személyi testőrénél, majd részvétét fejezte ki a családnak. Azt is elmondta, hogy később az áldozat egyik rokona barátnőjének párja let, és mint fogalmazott, egy gyilkost nem fogadott volna be a család.

Az ügy tárgyalása várhatóan április 30-án fejeződik be, akkor várható ítélethirdetés.