1 órája
Új KRESZ-szabály: mutatjuk, hogyan változhatnak a közlekedés szabályai
Számos változásra kell felkészülnünk a közlekedésben. Feltéve persze, ha elfogadják az új KRESZ-szabályokat. Szó van többek között a sebességhatárok megváltoztatásáról, az irányjelző szigorúbb használatáról és a kerékpárosokat védő „védelmi sávról” is. A tervezetekről Füredi Andrást kérdeztük.
A Közlekedésszakmai Fórumon a szakértői csoportok folyamatosan dolgoznak az új KRESZ-szabályokon. A közlekedő réteget a fórumon szakoktatók, taxisofőrök, közútkezelők, kerékpárosok, valamint jogi- és igazságügyi szakértők képviselik. A Közlekedésszakmai Fórum egyik kecskeméti szakértője Füredi András, a Füredi Autósiskola és Képző Központ ügyvezetője. Őt kérdeztük a tervezett változtatásokról.
Fotó: Shutterstock
Az új KRESZ még nem hivatalos
Fontos rögtön leszögezni, hogy az új KRESZ szabályai még nem elfogadottak.
– Először egy szűk réteg vitatja meg a fontos kérdéseket, majd a terveket szakértői csoportok elé tárják. Tizenöt-húszfős csoportokban beszélgetünk a tervezett változtatásokról, érveket és ellenérveket ütköztetünk – ismertette az új KRESZ létrejöttének folyamatát a közlekedési szakértő, Füredi András.
– Fontos párbeszédek szoktak kialakulni ezeken az üléseken, és döntést hozni sokszor nagyon nehéz. Jó példa erre, hogy nemrégiben megvitattuk azt is, hogy elrendeljük-e a kerékpárosok kötelező sisakhasználatát. Ha ezt a szabályt bevezetik, előfordulhat, hogy sokkal kevesebben fognak kerékpározni, és ez kihatással lehet a közlekedés gördülékenységére is. Apró és akár indokolt változtatás is lehet, de a következményeket is fel kell mérni – mondta Füredi András.
Az új KRESZ a sebességhatárok megváltoztatását is eredményezheti
Elsősorban a teherautók sebességkorlátozásának megváltoztatását jelentheti, ha ezt megszavazzák az új KRESZ-ben. A terv az, hogy a teherautók hetven kilométer per óra helyett kilencvennel közlekedhessenek.
– Mivel a személygépkocsik is kilencvennel mennek, és a teherautók műszaki adottságai megengedik ezt a haladási értéket, elméletben egységesebb és folytonosabb lenne a közlekedés a főutakon. Azonban nem biztos, hogy minden főút állapota megengedi ezt a sebességkorlátot, az 52-es főúton például nem engedném jó szívvel a teherautók számára, hogy kilencvennel menjenek – mondta a kecskeméti Füredi András, hozzátéve, a mezőgazdasági vontatók sebességhatárainak felemeléséről, valamint az autópályán való kötelező minimális sebességnek, a hatvan kilométer per órának a hetvenre való emeléséről is szó van az új tervezetekben.
Az index használatára is vonatkoznak változtatási tervek
Az irányjelző nem vagy helytelen használata az egyik legnagyobb balesetokozó az utakon. Nem véletlen, hogy az új KRESZ szabályozná az indexelést. Eszerint a kanyarodási, sávváltási szándékunkat irányjelzővel legalább a művelet megkezdése előtt két-három másodperccel már jelezni kell. Persze, ez nem minden esetben megvalósítható, de az indexelés szigorítása indokolt.
– Tisztelet a kivételnek, de rengetegszer tapasztalom azt az utakon, hogy az emberek csak akkor jelzik kanyarodási szándékukat, amikor a kormány forgatása közben „véletlen” beleakad a kezük az irányjelzőbe. Mielőtt elengedem a gázt és fékezni kezdek, már indexelni kell. Ezzel meg lehet előzni a ráfutásos baleseteket – hangsúlyozta a Füredi Autósiskola és Képző Központ ügyvezetője
A helyes követési távolság megválasztása is balesetektől óvhat meg
Az irányjelzés időben való közlése mellett a követési távolsággal kapcsolatban is szólnak tervek arról, hogy konkretizálják a szabályt.
– Még nem született döntés abban, hogy méterben vagy másodpercben könnyebb-e a sofőrnek meghatározni, milyen követési távolságot tartson az előtte haladóval szemben – mondta Füredi András. Ha méterben lenne ez meghatározva, akkor a lakott területen kívüli, egymástól ötven méterre lévő oszlopok jelenthetnének segítséget, de ezek az oszlopok a másodperc számlálásában is jó támpontok lehetnek a gépkocsivezetőknek.
Jelen állás szerint egyébként nem várható változtatás a követési távolság megszabásában, hiszen ahogy Füredi András is utalt rá, nehéz lenne ezt objektív értékhez kötni. Inkább az oktatásban helyeznének nagyobb hangsúlyt a követési távolságra. Ez ugyanis kulcsfontosságú a közlekedésben. A követési távolság be nem tartása okozta ráfutásos, utolérős balesetek – főleg a főutakon, autópályákon – halálos baleseteket is eredményezhetnek.
A kerékpárosokat is jobban védené az új KRESZ
Szó van az új szabályokat illetően a „védelmi sáv” kialakításáról is. Füredi András hírportálunknak elárulta, ez annyit jelent, hogy az út szélén – a „védelmi sávjában” – közlekedő kerékpárost az autós csak akkor előzheti meg, ha minimum egy-másfél méterrel tud mellette elhaladni. A „védelmi sáv” vélhetően nem lesz mindenhol feljelölve, de a betartása szintén már most, az új KRESZ-szabályok megjelenése előtt indokolt!
Egyéb apró szabálymódosításokat is tartalmazhat majd az új KRESZ, mint például a várakozási tilalom parkolási tilalomra való módosítása.
Fontos viszont még egyszer kiemelni, hogy ezek egyelőre csak tervek. Füredi András a beszélgetéshez még egy nagy igazságot is hozzátett: „A szabályok csak akkor érnek valamit, ha azokat betartjuk és betartatják”.
