Nagyon pörög az embercsempészet Bács-Kiskun megye déli határán

Érezhetően nagyon megnőtt a déli határon átszökő migránsok száma tavaly ősszel, és télen sem enyhült a nyomás, szerkesztőségünk is napi szinten kap közleményt a rendőrségtől elfogott illegális bevándorlókról és embercsempészekről. Mindez összefüggésben lehet azzal is, hogy tavaly nyáron a nemzetközi erők kivonultak Afganisztánból, ahol aztán pár nap alatt villámgyors offenzívával átvették a hatalmat az iszlám szélsőséges tálibok. Az országból rengetegen menekültek el, és vélhetően sokan Európába próbálnak eljutni.

Dr. Schmidt Gábor, a megyei főügyészség szóvivője kérésünkre sok adatot összegyűjtött arról, hogy 2021 második félévében mindez miként mutatkozik meg munkájukban. Tavaly július 1. és december 31. között Bács-Kiskun megye ügyészségein összesen 184 bűnügy indult embercsempészés bűntette miatt, ez a szám pedig komoly terhet jelent a vádhatóságnak és természetesen a rendőrségnek is, hiszen a más bűncselekmények elkövetői után is nyomozniuk kell. Még képletesebben: a múlt év második félévének minden napjára jut egy-egy új embercsempészéssel kapcsolatos ügy. A tényleges heti átlag persze változó, a Kalocsai Járási Ügyészségen volt olyan hét, hogy tizenkettő ügyben kellett intézkedni, máskor meg csak egy-kettő eljárás indult. 

Az embercsempészek állampolgársága nagyon változatos, egyre több országból érkeznek az illegális tevékenységből meggazdagodni kívánó bűnözők. A legtöbb magyar, román, moldáv, ukrán, szerb és bolgár, de a rendőrök fogtak el szlovák, bosnyák, cseh, lengyel, belorusz, olasz, spanyol, észt, lett, litván, német, finn, grúz, holland, belga, norvég, horvát, albán, algériai, tunéziai, szír, iraki, iráni, török, egyiptomi, indiai és jemeni embercsempészeket, sőt egy hontalan elkövetőt is. Túlnyomó részüket őrizetbe veszik és az ügyészségek indítványozzák a letartóztatásuk elrendelését. A szállított migránsok jellemzően szír vagy afgán nemzetiségűnek mondják magukat, de voltak közöttük indiai, bangladesi, vietnámi, pakisztáni, török, egyiptomi, iraki, iráni, palesztin és kubai bevándorlók is.

Adják a létrát, ásót, drótvágót

- Az ideiglenes biztonsági határzáron, azaz a kerítésen jellemzően létrák segítségével, alagutak fúrásával vagy a kerítés megrongálásával jutnak át. Ehhez az eszközöket és a módszert főként közel-keleti származású embercsempészek biztosítják számukra Szerbia területén - nyilatkozta dr. Schmidt Gábor. 

A sofőrök és a megbízók, szervezők a kapcsolatot jellemzően telefonon, internetes alkalmazások használatával tartják. A megbízók GPS koordináták segítségével adják meg az embercsempész szállítóknak azokat a helyeket, ahol a migránsokat fel kell venniük. 

Az illegális bevándorlókat pedig a „sétáltatók” kísérik el a déli határ közelében a beszállítási ponthoz. A migránsokkal beszélgetni nemigen szoktak, gyakorlatilag semmit nem tudnak arról, kiket is visznek az átalakított furgonokban, vagy nem egyszer az autó csomagtartójában. A zsúfoltság a fuvaroknál általános, rengetegen préselődnek össze kis helyen, de szerencsére a parndorfihoz hasonló tragédia az elmúlt időszakban nem történt. 

A csempészési tarifák emelkednek. Korábban 2-3 ezer eurót kellett egy migránsnak fizetni, hogy a szerb-magyar határtól elvigyék Ausztriáig, most már 4-5 ezer eurót. 

A hazájától egy valamely nyugat-európai országig történő eljutás akár 8-10 ezer euróba is kerülhet (azaz 3-3,5 millió forintba). Az árak differenciáltak is lehetnek a szállítandó személyek anyagi helyzetétől függően: a tehetősebb bevándorlók a kis, néhány fős csoportokban történő szállításért mélyebben a zsebükbe nyúlnak. 

Rengeteg munka felderíteni és elkapni egy bűnszervezetet

Tavaly Bács-Kiskun megyében több embercsempész bűnszervezetet is felderítettek a rendőrség és ügyészség munkatársai (bűnszervezetről akkor beszélünk, ha a bűnözői csoport legalább három tagból áll, hosszabb időre szervezik, konspiratívan működik, alá-fölérendeltségi viszonyok érvényesülnek és a tagok olyan súlyos bűncselekményt követnek el, amely a Btk. szerint öt év vagy annál hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő). A bajai ügyészeknek volt etéren a legtöbb munkájuk, ők négy ügyben irányították a nyomozást, melyet a Nemzeti Nyomozó Iroda Illegális Migráció Elleni Osztálya folytatott le. Az egyik ügyben Budapesten két arab embercsempész szervezőt fogtak el, rajtuk kívül magyar, bolgár és török szállítók vannak letartóztatásban. Egy másiknál Budapesten szintén két arab szervezőt sikerült lekapcsolni, de előzetesben van a csempészjárműveket hazánkban bérlő magyar gyanúsított és a külföldi szállítók is. Ebben az ügyben Hollandiában is folyik eljárás, ott is fogtak el szervezőket. A holland és a magyar hatóságok között az együttműködést az Eurojust segíti és közös nyomozócsoportot is felállítottak. Szintén szép siker annak az Ausztriából irányított csoportnak a felszámolása, amelyben hat moldáv sofőr és a magyar rendszámú autókat biztosító magyar gyanúsított került rendőrkézre.

„Magányos” embercsempészek csak kivételes esetben fordulnak elő, ugyanis az egyedül elfogott  sofőrök esetében is a legtöbbször megállapítható, hogy megbízó, szervező vette rá a migránsok szállítására.

 2021-ben két esetben az illegális bevándorló az ismerősét kérte meg a bűncselekmény elkövetésére. Az egyiknél az Unió területén jogszerűen tartózkodó férfi a  belépésre nem jogosult testvérét és unokatestvét akarta az országon átcsempészni. Volt olyan is, hogy egy, a bevándorlóknak szabadidejében segédkező német nyugdíjas elment Szerbiába, a zombori menekülttáborba egy migránsért, de a bácsalmási határátkelőhelyen lebuktak a csomagtartó ellenőrzésekor.

De vajon a határsértések számának nagyarányú megemelkedése mellett az embercsempészek és a migránsok mekkora részét tudják elfogni a hatóságok?

– A látencia kérdése valamennyi bűncselekménytípusnál felmerül, azonban a mérése nem feladata az ügyészségnek. A megye ügyészei és rendőrei minden erőfeszítést megtesznek valamennyi embercsempész elfogása és felelősségre vonása érdekében. A felderítés nagyon hatékony, köszönhetően a megyében lévő dunai hidak rendőri ellenőrzésének, lezárásának 

– hangsúlyozta dr. Schmidt Gábor. Hozzátette: a nyomozásoknál a legnagyobb nehézséget a konspiratív elkövetési mód, a nehezen követhető internet alapú kommunikáció, a határokon átnyúló szervezettség, valamint az ellenőrizhetetlen illegális pénzmozgások, a bankok hálózatát elkerülő „hawala” rendszer jelenti. Komoly terhet ró a megye ügyészségeire és rendőrségeire a tolmácsok biztosítása, különösen „egzotikus” nyelvek esetében, és ha az elfogás éjszaka történt.

– Az elmúlt hónapokban jelentősen megnövekedett azoknak az eseteknek a száma, melyeknél az embercsempészek nem tesznek eleget a rendőri felszólításnak és szándékosan kikerülik az ellenőrzést, illetve megpróbálnak elmenekülni az őket üldöző rendőrök elől. A Kiskunfélegyházi Járási Ügyészség egyik ügyében a rendőrök több mint 100 kilométeren keresztül üldözték az embercsempészt, aki a menekülés közben egy közlekedési bűncselekményt is elkövetett. Egyes esetekben a csempészek a leállított autóból kiugorva, a migránsokat hátrahagyva futva próbálnak eltűnni, azonban az egyelőre nem jellemző, hogy az elfogáskor aktív ellenállást tanúsítanának a rendőrökkel szemben - jelentette ki dr. Schmidt Gábor. Az is emlékezetes eset volt, amikor december végén Kiskunmajsa közelében, Kígyós határában a rendőrök elől menekülve egy autó fának ütközött, ebben az embercsempész sofőr mellett hat migráns utazott, közülük többen is megsérültek a balesetben.

Az elfogott migránsokat – meghallgatásuk után – a hatályos magyar jogszabályok értelmében visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz. 

A börtönben ülő embercsempészek háromnegyede külföldi

Január közepén a a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben embercsempészés bűntettének elkövetése miatt 46 fő volt elhelyezve, közülük 3 fő elítélt, 43 pedig letartóztatott. 33-an külföldiek: nyolc román, hat szerb, két-két albán, moldáv, lengyel, török, ukrán és egy-egy brazil, bolgár, algír, horvát, fehérorosz, cseh, német, orosz és olasz.

– A személyi állomány a mindennapi élettel kapcsolatos kommunikációt angol és német nyelven folytatja a fogvatartottakkal. A hivatalos ügyek intézéséhez minden esetben tolmácsot veszünk igénybe a fogvatatott anyanyelvén - közölte megkeresésünkre a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságnak Kommunikációs Főosztálya.

Átlag két év börtön a büntetés

A Büntető törvénykönyv szerint az embercsempészés bűntett alapesetben egy évtől öt évig, minősített esetben akár öttől tizenöt vagy húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Bács-Kiskun megye bíróságaira is nagy terhet helyeznek az embercsempészes ügyek. Dr. Sárközy Szabolcstól, a Kecskeméti Törvényszék szóvivőjétől megtudtuk: összesen 116 ügyet tárgyaltak a tavalyi évnek csak a második felében, ezeknek a pereknek 137 vádlottjuk volt, akik összesen együtt 258 év letöltendő szabadságvesztést kaptak (plusz még 14 évet felfüggesztve), a hazánkból történő kiutasításuk összidőtartama pedig 472,5 év. 

A legtöbb ügy, 29 Kalocsán volt, ami a kis bíróságot jelentősen leterhelte, hiszen az embercsempészes ügyek tették ki a peres eljárásaik 33,4 százalékát, azaz minden harmadik perük ilyen volt. Kalocsán összesen 88 és fél év szabadságvesztést és 164 év kiutasítást szabtak ki 32 vádlottra. Második a listán a Bajai Járásbíróság 24 üggyel, 25 vádlottal és 32 év letöltendővel (itt minden ötödik per volt embecsempészes), harmadik pedig Kiskunhalas, 19 üggyel, 24 vádlottal és 59 év kiszabott börtönnel. A legnagyobb büntetést, 5 év börtönt és 10 év kiutasítást egy szerb embercsempész kapta. A bírósági ügyek összesen 29 millió forint bűnügyi költséggel jártak.