Vadveszély az utakon: kié a felelősség?

Kammermann Péter, az Illancs-bugaci tájegység tájegységi fővadásza a baon.hu kérdésére elmondta, hogy sokan nem jelentik be ha elgázolnak egy állatot.

– A megyei vadelütések gyakoriságáról a vadászatra jogosultak minden évben adatot szolgáltatnak, a vadászati hatóság felé, ez a szám azonban nem teljesen tükrözi a valóságot, mivel ezek csak a regisztrált esetek. Sok esetben nem derül ki, hogy vadelütés történt, mivel nem jelzik sem a rendőrségnek, sem a vadászati hatóságnak, sem a vadászatra jogosultnak az elütés tényét – mondta el.

Fontos, hogy megfelelően reagáljunk, ha vadat látunk az úton

A szakember kifejtette, hogy nyáron, az őzek párzási időszakában többször történnek őzek miatt balesetek, illetve ennek okairól is mesélt.

– Az őzek párzásakor, július végén, augusztus elején, valóban többször előfordulhat vadelütés, mivel ezen időszakban megváltozik a viselkedésük, és aktívabbá válnak. Azonban a vadászok ebben az időszakban, akciók keretében intenzívebben tájékoztatják a közvéleményt, és óvatosságra intik a közlekedőket – mondta.

A gépjármű és vad ütközésére a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabály alkalmazandó. Az esemény bekövetkezésekor mindkét fél vonatkozásában a felróhatóságot és a rendellenességet vizsgálják.

Az őz a kisebb testű hazai nagyvadfajaink közé tartozik, de a nagy értékű autókban jelentős kárt tud okozni ütközéskor. A másik igazi veszély pedig a reflexszerű vezetési viselkedéssel függ össze, amikor hirtelen megjelenik valami az autó előtt, a sofőrök reakcióidejüktől függően gyorsabban vagy lassabban reagálhatnak, illetve elránthatják a kormányt. Vezetéstechnikailag bizonyos sebességszintig tanulhatóak ezek a szituációk.

– Nagyvad elütés esetben érdemes rendőrt hívni a helyszínre, aki helyismeretével segíti a további szabályos ügyintézést, például értesíti az adott útszakaszon illetékes vadásztársaságot – tette hozzá a szakember.

Így közlekedjünk, ha egy vadállatot látunk az úton

Kammermann Péter javasolja, hogy ha vadat látunk az úton, lassítva közelítsünk hozzá és ha vadveszélyt jelző táblához érünk, ott is szintén érdemesebb lassan, körültekintően közlekedni.

– Vadveszélyt jelző táblákat általában azon útszakaszokra tesznek ki, ahol egy kilométeres távolságon belül, egy naptári év leforgása alatt, legalább 2-3 nyilvántartásba kerülő vadbaleset történik – mondta el. A táblákat a közút fenntartója helyezi ki a vadászatra jogosult javaslatára.

– Ha vadat észlelünk az úton, körültekintően lassítsunk, általában a dudálásunkra tovább halad a vad – tanácsolja. – A tábla hatálya alá eső szakaszon, ami általában egy kilométer, érdemes csökkenteni a sebességet, ezáltal csökkenthetjük az ütközés kockázatát, azonban azt is tudni kell, hogy a vad a természet része, és ezért használja az őt körülvevő életteret, amibe a közút is beletartozik – részletezte.

Jó ha tudjuk, mikor kaphatunk kártérítést

A szakember kérdésünkre, kifejtette, hogy ha vadgázolás történik, akkor milyen esetekben kaphat kártérítést a sofőr, illetve a vadásztársaság kaphat-e kártérítést.

– Minden esetet egyedileg kell megítélni. A korábban említett felróhatóságot és rendellenességet mindkét fél vonatkozásában vizsgálni kell. Amennyiben mindkét fél megtett minden tőle telhetőt az esemény bekövetkezésének elkerüléséért, mindenki viseli a saját kárát. Amennyiben valamelyik fél részéről akár a felróhatóság, akár a rendellenesség felmerül, úgy az okozott kárért helyt kell állnia. A gyakorlat szerint, például ha a sofőr vezetésre alkalmatlan állapotban van, vagy az autó műszaki állapota nem megfelelő, akkor az autó vezetője a felelős, míg ha a vadütközés a vadásztársaság vadászati tevékenysége miatt történik, például nagyvadhajtást tartanak az érintett út közelében, akkor az ő kártérítési felelőssége is felmerülhet a vizsgálat során – hangsúlyozta a szakember.

Sokszor akár végzetes tragédiával is végződhet egy vadgázolás

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre elmondta, hogy az őzelütések túlnyomó többségében a vadállat sérül meg és a gépkocsiban anyagi kár keletkezik. A balesetek azonban személyi sérüléssel, vagy akár tragédiával is végződhetnek. Ennek oka egyrészt, hogy az elütött vad a szélvédőt áttörve nagy erővel a gépjármű utasterébe csapódik, másrészt sok esetben a balesetet elkerülni szándékozó sofőr félrerántja a kormányt és lehalad az úttestről, vagy összeütközik a szemből érkező járművel.

A rendőrség azt tanácsolja, hogy a vadbalesetek megelőzésével kapcsolatban a legjobb módszer a figyelem, a fokozott óvatosság és a sebesség csökkentése.

A motorkerékpárral közlekedők jóval védtelenebbek a gépjárművezetőkhöz képest, ezért részükről fokozottabban indokolt a lassabb, óvatosabb közlekedés a vadveszélyes útszakaszokon.

Előfordulhat, hogy a vadvédő kerítés folytonosságának szakadásai miatt az autópályákon vagy közvetlenül mellette vadállatokat látunk. Ilyen esetben nem csak indokolt, hanem szükséges a lassító fékezés még akkor is, ha közvetlen veszélyt még nem tapasztalunk. Az autópályára tévedt vadállatok a kerítéstől nem tudnak visszatérni a szabadba és pánikszerűen a gépjárművek közé rohanhatnak.

Hasznos eszköze lehet a vadelütések elkerülésének az ultrahangos vadriasztó síp, melyet a járműre rögzíthetnek.

Borítóképünk illusztráció.