Olcsóbban adták a malacot a nagykőrösi vásárban

Az ígérkező esőzések sem riasztották el az árusokat a Szent Mihály tiszteletére hirdetett kőrösi vásártól. Az állattartó gazdák azonban nem sok szerencsével jártak ott. A gazdasági állatok iránti gyér kereslet főleg a sertéstenyésztőknek szegte kedvét. A korábbi vásárokhoz képest kénytelenek voltak ismét alább adni az árakon, ám attól nem lett több a vevőjük. Két oka is van annak, hogy keveseknek kell a sertés: a családi portákon majd csak tél végén, tavasszal ólazzák be a hízónak valókat. A főbb probléma pedig az, hogy a megállt a romániai kiszállítás.   

– Év elején, közepén nemigen szorultunk a vásártérre, a román felvásárlók 35-40 ezer forintért közvetlenül az ólakból elvitték a választásiakat, 55-60 ezerért a süldőket. Az akkori bevétel nagy részét most a túltartásra költjük, mert román vevőink hónapok óta nem jönnek hozzánk. Ebben a vásárban immár 18 ezer forintért is eladnám a malacokat, de nincs, akinek kellene, a nézelődők legfeljebb megsimogatják a jószágokat. Ezért napjainkban annak is örülünk, ha nem fizetünk rá a tenyésztésre, a jövedelem elapadt – sorolta az értékesítés viszontagságait Horváth Ferenc nagykőrösi gazdálkodó.

Szarvasmarhafélékből évek óta nem lelni mértékadó választékot a kőrösi vásárokban. A környező vármegyékben és még messze távolabb is csak hosszas keresgélés árán találnak borjakat a tovább tenyésztők. Igaz, maga a vevőkör is nagyon kicsi. A kevés fellelhető szaporulat értékesítése gyakran hetekig, hónapokig sem sikerül. A legutóbbi szarvasmarha vásár néhány fiatal bikából és üszőből állt, adásvételt nem láttunk, nem hallottunk róla.

Az aprójószágok forgalmát a Szent Mihály-napi vásárban is élénknek tapasztaltuk Jellemzően sok baromfit, és házinyulat árultak. A kereskedelmi hentes készítmények árát, akik tehetik, próbálják megtakarítani a saját jószágállomány otthoni meghizlalásával.  

A zsibvásárban különösen választékosnak mutatkozott a háztartási eszközök felhozatala: a kosaraktól a hordókig, a tésztaszűrőig. A borforralás, a savanyítások idejét mindig érdemben számon tartják a kisiparosok, kereskedők. Legutóbb is bejött a számításuk, portékájuk java részét eladták. Úgy tűnt, érdemes volt szemek elé rakni az őszi, téli ruházati cikkeket, a bolti árnál olcsóbban kapható háztartási papírárukat, a külhonból behozott kávéféleségeket, csokoládékat, kávékat is, mert sok látogató épp ilyesmikre pályázott.