Kiskunhalasi Burgonya Napok: az agrárminiszter az önellátóvá válást hangsúlyozta – galériával

Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy megváltoztak az éghajlati viszonyok és a fogyasztói szokások, ez a két külső ok, amiért Magyarország jelenleg nem önellátó burgonyából és ezen szerinte változtatni kell. A Kiskunhalasi Burgonya Napokon arról is beszélt Nagy István, hogy a korábbi agrárkormányzatok és az ágazat szereplői nem követték le a változást, nem épületek ki a feldolgozó, hűtő- és tároló kapacitások Magyarországon. Nem vették alapul, hogy a burgonyát ma már zömmel a kiskereskedelmi láncokban forgalmazzák, ott veszik meg az emberek különböző kiszerelésekben felhasználásra előkészítve.

A Kiskunhalasi Burgonya Napok kiemelt témája volt az önellátóság kérdése

– Nem lehet Magyarországot annak a sérülékenységnek kitenni, hogy nem leszünk önellátók burgonyából, ezen változtatni kell – jelentette ki a tárcavezető, aki szerint itt az idő, hogy minden szegmensét megteremtsék annak, hogy az év minden napján, minden időben a magyar emberek magyar burgonyát tudjanak vásárolni. – Ehhez kell jó fajta burgonya nemesítés, hazai és külföldi burgonyát egyaránt felhasználva, hogy tájba illő, a magyarországi éghajlati viszonyoknak leginkább megfelelő legyen – fűzte hozzá Nagy István.

Kiemelte, hogy olyan integrációkat kell létrehozni, akik a csomagolásban, a feldolgozásban, a kiszerelésben, a logisztikában tudnak együttműködni és tudják biztosítani, hogy az év minden szakában elegendő burgonyát tudjanak szállítani a kereskedő láncoknak. – A változáshoz a kormányzat minden segítséget megad és hazaipiac-védelmet biztosít, így a burgonyanepperek világa leáldozik – tette hozzá az agrárminiszter, kiemelve, hogy alapvető érdek, hogy a hazai termelők érdekei kerüljenek a középpontba.

A burgonya kulcsszerepet tölt be az élelmiszer-ellátásban

Az agrárminiszter kitért arra is, a burgonya gyakorlatilag a harmadik legnépszerűbb és legalapvetőbb élelmiszer szerte a világon, 159 országában termesztenek burgonyát összesen csaknem 18 millió hektár területen. Több mint ötezer fajtával nemcsak a globális élelmiszer-ellátásban tölt be kulcsszerepet a burgonya, hanem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is megfelelő segítséget nyújt. A világ tíz legnagyobb burgonyatermelő országából hét, a tíz legnagyobb fogyasztó országából pedig öt az európai kontinensen található. Magyarországon az elmúlt években átlagosan 8-12 ezer hektáron évente 190-300 ezer tonna burgonya termett.

Támogatják a burgonyatermesztést

Nagy István kiemelte: a versenyképes hazai burgonyatermesztés szempontjából a Közös Agrárpolitika (KAP) rendszere komoly lehetőséget biztosított az elmúlt években a gazdasági szereplők számára elsősorban a piacképes árualap létrehozása érdekében szükséges technológiai fejlesztések támogatása révén. A Vidékfejlesztési Program keretében pedig megteremtették a burgonya termesztéshez kapcsolódó valamennyi technológiai elem fejlesztésének támogathatóságát. 2021-2022-ben tízezernél több mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás számára 1200 milliárd forintot meghaladó összegben hagytak jóvá fejlesztési támogatást. A Vidékfejlesztési Program közvetlenül a kertészeti ágazatot érintő beruházási felhívásai körében több mint 6900 nyertes pályázat révén 184 milliárd forintot meghaladó támogatási összegről született már döntés – számolt be a miniszter.