A bodzák megsínylik a száraz meleget

A hazai bodzatermelés mintegy tizede itt történik. Kecelen Csonka Miklósné családja is termeszti a növényt. Mint mondta, van olyan ültetvénye, ahol lehet, hogy a fák is veszélybe kerültek a szárazság miatt. A férje ugyan hajnalban és este víztartállyal hordja a fák tövére a vizet, azonban oly nagy a szárazság, hogy mire befejezi az öntözést, akár kezdhetné előröl. A homokosabb, kevésbé kötött talaj ugyanis gyorsan elnyeli a vizet. Tavaly is előfordult meleg időszak, de talán nem ilyen hosszú ideig. Hogy mit lehet ilyen helyzetbe tenni? A gazdaember egyet tehet, dolgozik. Hordja a vizet, azt nézi hogyan tudja a károkat csökkenteni. 

Csonka Miklósné azt mondja, minden évben volt valamilyen gond. Tavaly például a bodzát alig akarták átvenni, mert a korábbi években a feldolgozók bevásároltak belőle. Ennek ellenére valamelyik gyümölcs bevétele pótolta a másik kiesését. De az idén ennél rosszabb a helyzet. Télen nincs hó, nincs hólé amely nedvesen tartaná a talajt, és tartalékot jelentene a növények számára, ha nincs eső. Tavasszal bejönnek a néha szinte kivédhetetlen fagyok. Nyáron ott a jégeső, de ami ennél rosszabb az a száraz és forró levegő, amely eső nélkül légköri aszályt is magával hoz. Ezt nem bírják a növények. Kornóczi János gyümölcstermesztő gazda is osztja Csonkáné véleményét. Ő mihelyt véget ér az Agrár- környezet-gazdálkodási rendszer, azonnal kiszedi a bodzafáit. Nincs értelme ilyen helyzetben termelni, fogalmazott. A termés egy része az idén megégett, a fák levelei sárgulnak. A szőlő még bírja, kérdés persze az, hogy milyen lesz a felvásárlási ár?