Már nem borivó nemzet a magyar? – erre kerestük a választ Font Sándorral

A hazai borfogyasztás csökken idehaza, két évtizede 25-30 liter bort ivott a magyar ember minden évben, ennek a mennyisége mára már 20 liter/fő alá zuhant – mondta Font Sándor. A soltvadkerti pincészet alapítója azt mondja, nem arról van szó, hogy a magyar emberek egyre kevesebb szeszt isznak. 

Más jellegű ital fogy. Az idősebbek, akik 50-70 közöttiek, azok talán még mindig kitartanak a bor mellett, de ők egyre kevesebben vannak. Egyre több közöttük a beteg, gyógyszert fogyasztanak, amely mellett nem ihatnak egy kortyot sem. A fiatalok viszont nem lépnek a bort kedvelő szülők vagy nagyszülők nyomdokaiba. Ezek a fiatalok ízesített, gyümölcsös, alkoholos italokat fogyasztanak. Ezt a generációt kellene megszólítani, de ehhez sok idő, pénz és marketing munka kell, hangsúlyozta a borász. 

Korábban azt hitték a hazai termelők, ha jó eredményeket érnek el egy-egy szakmai megméretésen, és azokat megszellőzteti a sajtó, akkor nem lesz gond azzal, ha értékesíteni kell majd a terméket. Bár van marketing értéke az eredményeknek, azonban csak ebből a „ jó hírnévből” nem lehet megélni. Ahhoz, hogy egy-egy ilyen elismerésnek hozadéka legyen, ki kell települnie a borászatoknak például az olyan rendezvényekre, mint akár a kiskőrösi agrárexpó, vagy a Szegedi Borfesztivál – fogalmazott Font Sándor.

A vásárlók érzékenyek az árra

Ez pedig rengeteg munkával jár, de nem lehet megspórolni. De ez csak az érem egyik oldala. A másik oldalon ott állnak a kiskereskedelmi láncok. A velük folytatott áralkudozás szintén komoly kihívás egy-egy pincészet számára, hangsúlyozta a borász. A vásárlók érzékenyek az árra. Az infláció nem bővítette a vásárlóréteg költési lehetőségeit, fogalmazott diplomatikusan Font Sándor. 

A klasszikus középosztálynak, akik tőlük vásárolnak, a jövedelme csökkent. Ennek ellenére a pincészet úgy nettó 6-7 százalékot tudott emelni, miközben más termékek árai ennél gyorsabban drágultak. A bérek, az energia, a szállítás drágult, és január 1-től a betétdíjas rendszer bevezetése is a költségek emelkedése felé hatottak. A kiskereskedelmi láncok nehezen fogadják el, ha egy cég emelési igénnyel jelentkezik náluk. A pincészetek ezért is vannak nehéz helyzetben.

Hogy milyen az idei tavasszal a szőlő? 

Fagykár télen nem volt szerencsére, viszont a hirtelen tavaszodás miatt három héttel előrébb tart a növény. Ha áprilisban betör egy hidegfront, akkor pusztíthat a fagy a szőlőkben – elemezte a helyzetet Font Sándor, aki kitért egy másik termelési tényezőre is. A talaj nedvességtartalma most jobb, mint évekkel ezelőtt volt. Viszont ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség időnként egy kiadós esőzésre. A közelmúltban az országban mintegy 20 helyen rendeztek úgynevezett Talajszelvény programot, ahol talajtani szakemberek elemezték a helyzetet. Egy szelvényt ástak ki például Soltvadkerten is, majd javasolták, hogy másként gazdálkodjunk, mint 2-3 évtizede. Nem kell forgatni a talajt, ha kinő nagyra a gaz, akkor le kell mulcsozni. Fonték ősszel a szőlősorok között rozsot vetnek. Március végén már 20 centiméteres a gabona. Védi a talajt, nem szárad ki majd a föld, amikor pedig kalászt ad, akkor lekaszálják, majd pedig betárcsázzák a földbe.

A hazai borkészletekről Font Sándor annyit mondott, hogy közel egymillió hektó bor és a must került ki az exportpiacokra, mivel a nyugati országokban kevesebb szőlő termett. Ezért van kevesebb bor, mint általában.