A frisspiaci termékeké lehet a jövő az agráriumban – Nikléczi Gábor gazdaköri elnökkel beszélgettünk

A település a rendszerváltás előtt mezőgazdasági termelési centrumnak számított a Duna–Tisza közén. Ez annyiban változott meg az elmúlt évtizedekben, hogy az ipar és a szolgáltatások aránya a város gazdaságában ma már jóval nagyobb, mint korábban volt. Ettől függetlenül az agrárszektor több száz család megélhetését vagy jövedelem-kiegészítését segíti elő. 

A gazdák egy részét a Kiskőrösi Gazdakör Egyesület fogja össze, amely 78 tagot számlál. Nikléczi Gábor fiatal szőlész-borász a szervezet elnöke, aki kérdésünkre elmondta, hogy a csoport tagjai, amíg nem kezdődnek el a tavaszi munkák, olyan tájékoztatókon vehetnek részt a szervezet keretében, amelyek a tápanyautánpótlási, növényvédelmi ismeretek szélesítését vagy a piaci folyamatok megismerését segítik elő. Évente két nagyobb rendezvényt szerveznek. Az egyik a városi disznótor, míg a másik a szüreti fesztiválon történő megjelenés.

Korábban az elnök hírportálunknak azt nyilatkozta, hogy nehéz megfogni a fiatal termelőket, azaz behozni a gazdaköri csapatba. Úgy tűnik, hogy ez egyre nehezebb lesz. Véleménye szerint, ha valaki csak meg akar élni, akkor szinte alig marad idő arra, hogy tagsági életet éljen. 

Temérdek munkával jár gazdának lenni

Az alapfeladat a birtok művelése, amely egész embert kíván. Emellett azonban folyamatosan pályázni kell. Ennek az ügyintézése, még ha nem is a gazda a pályázatíró, akkor is sok pluszfeladatot jelent. Emellett maga az értékesítés is komoly kihívás, mivel a piaci árakhoz történő alkalmazkodás sok energiát felemészt. Ezeken kívül az adminisztráció is viszi az időt. Egyre több jelentést kell ugyanis leadni a szakirányú szervezetek felé. Emiatt kevés az idő arra, hogy a gazdák egyesületének a tevékenységében többen is részt vegyenek.

A kiskőrösi egyesület tagságának nagy részét a szőlőtermesztők teszik ki. Rajtuk kívül néhány állattenyésztő és gyümölcstermesztő is tagja a szervezetnek. A tagság egy része ugyan rendelkezik szántókkal, de azokat inkább a jószágok takarmányozása miatt művelik.

A fiatalok körében nem túl vonzó a szőlőtermesztés

Nikléczi Gábor egy érdekes tendenciára hívta fel a figyelmet. Kiskőrösön a zöldségtermesztési szegmens erősödik. A spárgatermesztés egyre fontosabb, a zöldséget jelenleg is telepítik újabb területeken, négy felvásárló is exportál külföldre. Emellett a paprikatermesztés szerepe is növekedik a környéken. Az agrárhivatást választó fiatalok nem annyira a szőlőben, mint inkább a frisspiaci termékekben gondolkoznak. Ezek ugyanis biztonságosabban és jobb áron értékesíthetők, mint a boralapanyag. Szőlőt többnyire azok művelnek a fiatalabbak közül, akik megörökölték az ültetvényt.

Nikléczi Gábor meglátása szerint a szőlészek számára a csemegeszőlő termesztése jó kitörési lehetőség lenne. Erre ugyanis van elég piaci igény idehaza. Nehéz ugyan a termelés, de kifizetődőbb, mint a borszőlőé. Meglátása szerint két hektárnyi csemegeszőlő termesztéséből egy család szerényen megélhet. Ami a hátrányt illeti: a lakosság főleg a multicégeknél vásárolja a csemegeszőlőket. Oda bekerülni nagyon nehéz, ráadásul az olasz, a spanyol termelőkkel kell versenyezni. Igaz, 300–350 mázsa/hektár termést is el lehet érni akár, miközben az ára a borszőlő háromszorosa is lehet.

Nikléczi Gábor szőlőtermesztő és borász abban bízik, hogy tavasszal minőségi, prémium kategóriában jelennek meg a palackozott borai. Hosszú távon fehér, rozé és a vörösborokban gondolkodik. Tavaly ősszel kései szüretelést végeztek ezerjóból és generosából. Kései szüretelésű édes és száraz borok előállítását tervezi. Ez utóbbi egy szűk piaci rés, de ki lehet használni meglátása szerint. Nikléczi Gábor 12 hektáron több mint ezer mázsányi szőlőt termeszt, de ebből jelenleg több mint hatvan hektónyi bort készített, a szőlőt eladta. A jövőben palackos értékesítést, illetve a pincétől folyóbort kíván majd értékesíteni.