Szakértelemmel erősek a homokhátsági kertészek

Tavaly országosan alig 40 ezer tonna fejes káposzta termett hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint. A korábbi évek hozamaihoz képest évente két-háromezer tonna a visszaesés. Fordított a helyzet a káposztával Bács-Kiskun vármegyében. Az ottani kertészek tavaly csaknem kétszer többet dobtak belőle piacra az előző évtized átlagához viszonyítva. A térség a jelentős káposztatermesztő körzetek egyike. Az ottani kertészek a generációkon át felhalmozódott szakmai tudással képesek rá, hogy csökkenő termőfelületen túlteljesítsék a régebbi idők hozamait. Az újabb, ellenállóbb fajták bevezetése, a termesztési körülmények fokozódó hátrányait kiküszöbölő agrotechnika tette náluk másokhoz képest sikeresebbé a káposztaágazatot.

A terménycsoporton belül azonban súlyos problémákat is okoz az éghajlatváltozás. Homokhátságon különösen a karfiol, a brokkoli termesztése vált bizonytalanná. Bács-Kiskun vármegyében összességében 300 tonna karfiolt termesztettek eddig évente a KSH adatai szerint. A piacra dobott mennyiség egyre kevesebb.

– Az Alföldön a nyári karfiol termesztése szinte teljesen sikertelen munka. A Duna–Tisza közén ezt a zöldségfélét jelenleg nem tudjuk beszerezni. Hiányát valamelyest enyhíti a lengyel- és az olaszországi import, annak az ára azonban helyenként megközelíti az ezer forintot kilónként – számolt be a karfiol piaci helyzetéről Koncz Gyuláné kereskedő Nagykőrösön.

A hazai karfioltermesztés sorsa azért aggasztó, mert tapasztalt termesztők is visszakoznak tőle. Kéri Ferenc nagykőrösi kertész éveken át foglalkozott egyebek közt a karfiollal is. De már végleg múltidőben beszél róla.

– Négy éve nem ültetjük ezt a zöldségfélét. A nyári felmelegedés olyan erőteljessé vált, hogy minőségi termést lehetetlen vele produkálni. Nálunk problémát okozott az is, hogy a karfiol legalább kétévenkénti talajváltását nem tudtuk megoldani a termesztő terület viszonylag kis mérete miatt. Amikor a kofák azt mondják, nincs hazai karfiol, elhiszem nekik. A növényvédelme, fokozott igénye az öntözésre, a termőhelyváltás mind növeli a költségeket. Termesztésének fő hátráltatója a nyári forróság, ami ellen az igazán felkészült kertészek sem tudnak védekezni – mondta el tapasztalatait Kéri Ferenc.

A zöldségféléket öntözés nélkül ma már lehetetlen termeszteni. Ezt a feltételt minden kertészet teljesíteni tudja, ezért a termesztést összességében a Homokhátságon sem veszélyezteti a karfiolhoz hasonlóan elkerülhetetlen kudarc. Igaz, néhány éve a gyökérzöldségeket termesztők is aggodalmasan tekintettek a jövőbe, a hatékony kártevőirtó szerek kivonása miatt. Szakterületükön különösen fontos a talajfertőtlenítés. Számukra a megoldást a biológiai védekezés hozta meg. Egyre több gazdaságban alkalmazzák, úgy tűnik, sikerrel. Bács-Kiskun vármegyében az utóbbi 10 évben megduplázódott a sárgarépatermés éves összmennyisége, ami tavaly 31 ezer tonna volt a KSH szerint. A hozam bővülése követi a fogyasztást, a térségbeli feldolgozóipar igényeit. Termesztésének magas szintjére utal az, hogy a mennyiség növeléséhez a számíthatóhoz képest kisebb arányban vontak be termőföldeket. A minőségi vetőmaggal, az alkalmas agrotechnikával a nagy teljesítményű fajtákkal boldogulnak a sárgarépa-termesztők.

Koncz Gyuláné kereskedő terménykészletének jelentős részét szerzi be a homokhátsági termesztőktől.

– A karfiolt leszámítva, nincs olyan itthon termeszthető zöldségféle, gyümölcs, amit ne kapnánk meg a térségből. Nem túlzok, ha azt mondom: évtizedek alatt a felvásárlás során követtem nyomon a kertészetek sorsát. Törekvőek, hozzáértőek, mindez meglátszik a zömmel kiváló minőségű terményeiken. Jó alkalmazkodó-képességgel, a hatékony technológiák használatával jutottak idáig – summázta a kereskedő.