Megalakulásának 110. évfordulóját ünnepelte a Jánoshalmi Gazdakör – galériával

A Jánoshalmi Gazdakör 1913-ban alakult meg, a világháború és a trianoni békediktátum azonban jelentősen hátráltatta a szervezet munkáját. – Az 1920-as években „Pármen” alma volt a sláger, majd a „Húsvéti rozmaring” és a Jonatán. Sárgabarack fajtákból is jelentős mennyiséget telepítettek. A községben tíz gyümölcskereskedő működött, valamennyi külföldre szállított, elsősorban Németországba és Ausztriába. 1922-ben 1300 vagon gyümölcsöt szállítottak bel-és külföldi piacokra. Jánoshalma gyümölcstermesztési rangját mutatta, hogy Kállay Miklós akkor földművelésügyi miniszter, későbbi miniszterelnök Jánoshalmára látogatott, hogy a gyümölcspiacot megtekintse. A Földművelésügyi Minisztérium 1928-ban zászlót adományozott a Jánoshalmi Gazdakörnek – idézte fel a múlt század eleji történéseket Farkas László, a Jánoshalmi Gazdakör Egyesület elnöke. 

Elmondta, hogy a településen a gazdaköri mozgalom a rendszerváltozás után 1990-ben indult újra Dági József vezetésével, gazdakör Gyümölcs és Szőlőtermesztők néven jegyezték be a 32 fővel megalakult szervezetnek, amely az 1913-ban létrehozott egyesület jogutódjaként határozta meg magát. A Felsőbácskai Borok versenyét is a kilencvenes évek elejétől szervezik meg a városban. Széleskörűen működnek együtt más gazda-és érdekképviseleti szervezetekkel, ezek közül is a határon túli Temerini Kertbarátkört és a Bácskossuthfalvi Rizling Egyesületet emelte ki. A ma 78 fővel működő Jánoshalmi Gazdakör Egyesület egy volt óvodai épületben működik, amit a várostól 25 évre kapott bérbe a szervezet, majd a bérleti szerződést, 2023 január 1-től újabb 15 évre meghosszabbította az önkormányzat. Az épületen saját és pályázati forrásból különböző felújításokat is végeztek. Az épületben működik a Felső Bácskai Hegyközség is, valamint, ha az épület teljes körű felújítására sikerül forrást találni, a Falugazdász Iroda is itt kapna helyet, ezzel létrejönne a Gazdaház, amely széleskörű szolgáltatással a jánoshalmi gazdák érdekeit szolgálná.

A rendszerváltáskor Bács-Kiskun volt a magyar vidék bölcsője, itt kezdtük el faragni a rendszerváltás bölcsőjét, akkor már volt néhány gazdakör is – emlékeztetett beszédében Jakab István, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke. Kiemelte, hogy a MAGOSZ megalakulásában komoly szerepet töltöttek be a jánoshalmi gazdák is, köztük Dági József, a Jánoshalmi Gazdakör rendszerváltás utáni első elnöke, aki részt vett a programalkotási vitákban és mindig elkötelezetten szolgálta a saját közösségét.

– Becsülettel megőriztük a múlt értékeit, a hagyományokat és ezen építkeztünk tovább a magyarországi gazdaszervezetek, a MAGOSZ megalakítása során. Ugyanez volt Jánoshalmán is, a gazdakör életében – fűzte hozzá. Hozzátette: a volt kommunista országok közül, a MAGOSZ lett az egyedüli olyan szervezet, amely túlélt minden vihart és meghatározó szervezete lett az országnak.

– Ma a MAGOSZ, Magyarország legnagyobb és legerősebb agrár érdekképviselete, ezt ma már senki nem vitatja el. Minden egyes tagszervezet és minden egyes vármegyei szervezet ennek a szövetségnek a tagjaként, minden olyan kapcsolathoz, információhoz és lehetőséghez hozzájut, amire szüksége van – húzta alá Jakab István, aki emléklappal ismerte el a Jánoshalmi gazdakör Egyesület munkáját.

– A Jánoshalmi Gazdakör mindig is a vármegye legaktívabb és legnagyobb lélekszámú gazdaköre volt és így van ez ma is – mondta Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Vármegyei Szervezetének elnöke, valamint a Bács-Kiskun Vármegyei MAGOSZ elnöke, aki egyedülinek nevezte a jánoshalmiakat abban, hogy a határon túli gazdaszervezetekkel is szoros kapcsolatot ápolnak. 

– A gazdakörök a régi mezővárosi és falusi életforma fontos részei voltak, a termelés szervezték és irányították, amit 1948-ban megszakítottak, de a rendszerváltás utáni időszakban újraélesztettek a gazdaszervezetek. Ma is nagyon nagy feladatok várnak még ránk, ezek a gazdakörök lehetnek annak a szövetkezeti újra szerveződésnek az alapjai, amire egyre nagyobb szükség van napjainkban, ezt előbb-utóbb belátják a gazdák, hogy együtt tudnak újra sikeresek lenni – hangoztatta Gáspár Ferenc, aki példaként a jánoshalmi agrárlogisztikai központot hozta fel, ahol gyümölcsfeldolgozó és hűtőház épült, amit a gazdák összefogásából működtetnek és bízik abban, hogy segíteni fogja a helyi és környékbeli gazdák terményeinek piacra jutását.

Bányai Gábor kormánybiztos, országgyűlési képviselő is a helyi és környékbeli gazdák összefogását szorgalmazta. – Tőlünk függ, hogy újra létre tudjuk-e hozni azt a virágzó gyümölcstermesztést, ami korábban Jánoshalmát jellemezte. Vizünk még van, bár nem az égből esik, de lehet a kutakból vizet nyerni, amit előbb-utóbb fel kell hozni a homokra, mert az ország legjelentősebb területe a Duna-Tisza közén van, amely agrártevékenység tekintetében a 15 százalékát adja a magyar agráriumnak – mondta.

Czeller Zoltán polgármester szerint a gazdakör életében fontos a kilencven éves mezőgazdasági szakiskola is, ahol a magas szinten tanítják a jövő nemzedékét. – Büszkék vagyunk az iskolára, az itt oktató tanárokra, és itt tanuló diákokra, mert hírnevet szereztek évtizedeken keresztül Jánoshalmának és a tanulmányi versenyeken elért eredményekkel öregbítették az intézmény és a város hírnevét – mondta a polgármester, aki emlékplakettet adott Farkas Lászlónak, a Jánoshalmi Gazdakör Egyesület elnökének.

Taskovics Péter, a Déli ASZC Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója szintén emlékplakettel ismerte el és köszönte meg a Jánoshalmi Gazdakör Egyesület munkáját, szerinte legalább kilencven év köti össze az iskolát a gazdakörrel.

– A gazdakör 1913-as alakulása után húsz évvel, 1933-ban kezdte meg az első képzését a mezőgazdasági iskola egy 38 fős aranykalászos gazdaosztály elindításával. Feltehetően a gazdakörnek szerepe volt abban, hogy Jánoshalmán egy ilyen intézmény felépülhetett. Az a tudásvágy, ami az akkori gazdákban volt, hozhatta létre az igényt az iskola iránt – emlékeztetett Taskovics Péter.

A gazdaköri ünnepség végén Jakab István és Farkas László emléklapokat adtak át az 1990-ben újjáalakult gazdaköri egyesület alapító tagjainak, valamint a vajdasági gazdaszervezetek képviselőinek.