Frittmann János: az idén gondok lesznek a hazai termés mennyiségével

A Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend szakmai fórumot rendezett a helyi szüreti fesztivál keretében, melyre két tucat társszervezet küldte el a képviselőit. A programon Tóth Tibor plébános a bor és az egyház kapcsolatáról beszélt. Frittmann János a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának ( HNT) elnöke a hazai borágazat helyzetét vázolta.

Tóth Tibor plébános szerint a szőlő szóval 136-szor míg a bor kifejezéssel 120 alkalommal találkozunk a Bibliában. A szertartásokon is használják a bort, amely Krisztus véreként szimbolizálható. A bor a szőlőtőke termése és az emberi munka gyümölcse. Megemlítette, hogy Izraelt szőlőnek nevezik a Bibliában mert ez a kiválasztott nép megnevezése. A szőlő emellett a bőséget is jelképezi, hangsúlyozta a plébános. 

A katolikus pap után Frittmann János, a HNT elnöke, a Kunsági Borvidék elnöke tartott ismertetőt. Elmondta, hogy július 1-től vezették be az EPR rendszert, a kiterjesztett gyártói felelősség bevezetése a hulladékkezelés területén hozott változásokat. A korábbi termékdíj rendszer helyébe lépett volna be, de négyszeres tarifával. Ez azt jelentett volna, hogy egy üveg borra úgy 30-40 forintnyi többlet költség, illetve az adminisztrációs kiadás jutott volna. Ez a pincészeteket a padlóra küldte volna. A szakmával sajnos nem történt egyeztetés a törvény elfogadása előtt, így a jogszabályt módosítani nem lehetett, mert már azt elfogadták. 

Ekkor fordult három levélben rövid idő alatt Frittmann János a miniszterelnökhöz. Az első két levélnek nem volt foganatja, míg a harmadikban személyes meghallgatást kért. A kormány részéről meghallgatásra került a borászok szervezetének a kérése, a lobbi munka mögött ott volt Font Sándor a térség országgyűlési képviselője is. Ígéretet kaptak arra nézve, hogy egy jogszabályban rendezik a borászok kérését, és a költségek nem lehetnek magasabbak, mint a korábbi összegek. Ezen kívül életbe lép majd a termékek visszaváltási rendszerének a folyamata is, amely kérdését szintén a borászok számára előnyösen kellene szabályozni, mondta az elnök. 

Ezt követően Frittmann János rátért a hazai borvidékek gondjaira. A vörösboros térségekben nagyobbak a problémák mint ott, ahol főként inkább fehérbort állítanak elő. Ennek ellenére jó hír, hogy a szüreti időszakban az átmenő készletek nem magasak. A vörösből nagyobb a készlet, ezen nem lehet csodálkozni, mert az étkezési szokások megváltoztak. Ennek eredményeként a fogyasztók inkább a fehérborokat preferálják egy-egy ebéd vagy vacsora során. Frittmann János elmondta: a HNT fővárosi székházában lekóstoltak minden olyan bort, amely a kereskedelmi láncoknál megtalálható. Nem az volt a céljuk, hogy rossz hírét keltsék valamelyik borvidéknek, vagy cégnek, mindössze kíváncsiak voltak a jelenlegi hazai kínálat minőségére. Nem sok problémás borral találkoztak, viszont néhány céges rozéval gondjuk akadt. A vörösborok egy részénél előfordult, hogy nyersen kerültek forgalomba, így némelyik élvezeti értéke minimális volt. 

Részben ennek is köszönhető a hazai borfogyasztás csökkenése, állapította meg Frittmann János. Megjegyezte: olyan bort kell készíteni, amely egy korty után igényli a másik kortyot. A szürettel kapcsolatban megjegyezte: az idén gondok lesznek a hazai termés mennyiségével. A becsült termés 83 mázsa/ hektár volt szüret elején. A Kunsági Borvidéken több, máshol kevesebb viszont ennél a termés. Megjegyezte: ahol a lisztharmat és a peronosz ellen nem védekeztek sikeresen ott keveset szüretelnek a termelők. Majd hozzá tette: a Kunsági Borvidéken a cserszegi fűszeres hiába hoz szép termést az érte fizetett ár alacsony, annak ellenére, hogy Olaszországba Ausztriába viszik ki a must formájában a cserszegit a hazai borászatok.