Saját malmában őrli a saját gabonáját a fülöpjakabi házaspár – galériával

A Kovács házaspár fülöpjakabi tanyája és a hozzátartozó gazdaság egy igazi paradicsom. Kertjükben minden konyhára valót megtermelnek és jószágokból is van bőven. Néhányat azonban csak hobbiból, a maguk örömére tartanak. Nem lesz kolbász sem a csacsikból, sem a lovakból. A hátasok a család nagy kedvencei. Nem ritka, hogy ló- vagy szamárháton mennek be a faluba bevásárolni – mesélte Viktória. 

– A világjárvány bezártsága alatt éreztük azt, hogy még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az öngondoskodásra. És, ha már van biogabonánk, akkor miért ne csinálnánk belőle lisztet is. Ehhez azonban kellett egy saját malom. Először csak egy kisebbet terveztünk, de végül egy nagyobb malmot vásároltunk. Ez a fából készült gabonamalom olyan szép míves munka, hogy bármelyik tanya ékessége is lehetne – vélekedett Kovács Imre, akitől azt is megtudtuk, hogy helyhiány miatt jelenleg a vállalkozása telephelyén működtetik. Ott a kötelező higiéniai előírásokat is könnyebben be tudják tartani. A külföldről behozott hagyományos köves malomban nemcsak magunknak tudnak lisztet őrölni, hanem az egész családot ellátják, és még értékesíteni is tudnak. Egyszerre azonban csak keveset őrölnek, hogy a liszt mindig friss legyen. 

A Kovács házaspár rozsból és tönkölybúzából készít lisztet, mindkettő nagyon értékes, nagyon jó a beltartalma és ezen a homokos vidéken nagyon jól termeszthető, jól tűrik a szélsőséges időjárást – sorolták.   

Azt is elmondták, hogy a gazdaságukban a lovak és a szamarak mellett kecskéket, tyúkokat, csirkéket, libákat és pulyákat is tartanak. Így tojásból is mindig van bőven. És, ha már liszt is van háznál, a házi tésztakészítés Viktória következő nagy terve. 

Mint mondták, fontos számukra, hogy amit csak tudnak, azt otthon, maguk állítsák elő. Azt vallják sokkal jobb ízében, tartalmában, energiájában az, amit otthon állítanak elő. A gyerekeket is mindenbe bevonják, amibe csak lehet. Együtt vetették a borsót, a krumplit, együtt palántáltak és izgalommal figyelik, mikor lehet már leszedni a termést – mesélte Viktória, aki büszkén számolt be arról is, hogy a gyerekek az állatok gondozásába is szívesen segítenek. Az ötéves Csenge és a hároméves Henrik folyamatosan a baromfikat etetik és itatják.

Viktória megmutatta gazdaságuk legújabb ékességét, a kemencéjüket is, ami nem régen készült el. Kenyérlángos volt az első, amit benne sütöttek Csenge óvodás társainak nagy örömére. 

Több előnyt rejt a biominősítés megszerzése

Arról már a családfő, Imre mesélt, hogy a veteményeskert mellett szántóföldi növényeket termesztenek, mintegy 50 hektáron. Földjeik nagy része megkapta a biominősítést, és a többit is átállítják. Ez a folyamat azonban akár négy évig is eltarthat. A biominősítés megszerzésének több előnye is van. Azon túl, hogy sokkal egészségesebb az így megtermelt gabona, több állami támogatást is kapnak utána a gazdák – sorolta Imre, akiről azt is megtudtam, hogy főállásban gabonakereskedelemmel foglalkozik. Felesége, Viktória gyermekeik születése előtt szertornaedzőként dolgozott és tervezi, hogy a családi gazdaság vezetése mellett később újra visszatér az edzőterembe is. Azt is elmondta, hogy a tanyasi élet számára nem újdonság, hiszen a félegyházi tanyavilágban nőtt fel. Mindig is olyan férjről álmodott, akivel tanyán, nagycsaládban élhetnek.