Kevés a repce, olcsó a kenyérgabona

A homokhátsági repcetermesztők többsége viszonylag magas hozamokban bizakodott a repce tél végi állapota alapján. Napjainkra azonban bizonyossá vált, hogy a térség repcetábláinak többségről a sok éves átlaghoz mérten közepes mennyiségű vagy annál is kevesebb magot lehet nyerni. Pesti Gábor nagykőrösi gazdálkodó szerint főleg a tavaszi időjárás húzta át a gazdák számításait.

– A repce tél végén mutatkozó életerejét elszívták a virágzáskori hideg éjszakák, hajnalok. Többször érte fagy a veteményeket, ezért a növények virágai gyéren kötöttek. Ráadásul az utóbbi hetek csapadékos, párás időjárása miatt a gombabetegségek is megjelentek. Ahol a növényvédelmet elnagyolták, jelentős termésveszteséggel számolhatnak. A légköri kártételt természetesen a termőhelyek fekvése is befolyásolta. Térségünkről azt mondhatjuk, a fagyok elvették az elvárható termés jelentős részét – foglalta össze a határszemle tapasztalatait Pesti Gábor.

A repce állapotát látva, most szerencsésebbnek tartják magukat azon gazdák, akik az utóbbi három évben szűkítették a termőterületet vagy felhagytak termesztésével. Ezt a szántóföldi növényt ugyanis a termesztés komoly rizikója, a piaci bizonytalanság következtében országszerte nagy területen iktatták ki a vetésszerkezetből. Bács-Kiskun vármegyében a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban 32 ezer hektáron vetették, rá egy évre már csak 22 ezer hektáron. Múlt ősszel, a vetéseket megelőző rendkívüli aszály a derűlátóbb gazdákat is elbizonytalanította, ezért tovább zsugorodott a vetésterülete.

Feltehetően a hazai repcekínálat csökkenése is oka annak, hogy ellentétben a kalászos terményekkel, az olajos magvakért a tőzsdeihez hasonló felvásárlási árat kínálnak a felvásárlók. Ez idő tájt tonnánként 140-150 ezer forintra kötik a szerződéseket. Ezzel szemben a másik olajos, a napraforgó tonnánkénti 120-130 ezer forint felvásárlási árát alacsonynak tartják a gazdálkodók. Annál is hátrányosabb helyzetben vannak a kalászosokat termesztők. Pedig nekik idén bőven ígér az árpa, a búza, jó kondícióval érkeznek az aratáshoz, főleg ott, ahol a rovarok, gombák elleni védekezés is sikeres volt. A jövedelem azonban csekélynek mutatkozik. Az új búzáért tonnánként 55 ezer forintot kínálnak  a felvásárlók. Ennyi pénz legalább 30-40 százalékkal kevesebb a nyugati tőzsdei árszinthez képest. − Ilyen nagymértékű eltérésre nemigen akad példa − mondja Pesti Gábor, aki a helyi gazdakör alelnökeként próbál információkat szerezni a piaci állapotok magyarázatához.

– A jelenlegi euró-forint árfolyamot összevetve azt látjuk, hogy a tőzsdéken körülbelül 85 ezer forintra jön ki a búza tonnánkénti ára. Ahhoz képest a lekötések értéke 60 % körüli. Kisebb az eltérés a kukoricánál, amely a tőzsdén 80 ezer forinton áll, a jelenlegi lekötések pedig 70 ezer forint közelében mozognak. Különbségek természetesen mindig jellemzőek a gabonapiacra is, de ekkora eltérés nagyon szokatlan. Hasonló a helyzet az árpával sőt, ezt a terményt alig-alig keresik. Úgy gondolom, a felvásárlók a tavalyi veszteségeiket próbálják most kompenzálni a kalászosok árainak letörésével.