Elegendő tojás van húsvétra Bács-Kiskunban

Az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal emelkedett 2022 és 2023 februárja között. Ezen belül leginkább a tojásért (79,2 százalékkal) kellett többet fizetnünk, mint jó egy éve. Ez a termék drágult a legjobban a hazai boltokban. A termék fogyasztása, úgy tűnik, nem csökken idehaza, de húsvét előtt van elegendő tojás a boltokban.

Kollár Csaba, a lajosmizsei Mizsetáp Kft. ügyvezető igazgatója azt mondja, hogy a magyar termelésű tojás ára lehetne olcsóbb. Az uniós átlaghoz képest mintegy hat-tíz százalékkal többet fizet a magyar vevő, mint más országok lakói. Ennek részben az az oka, hogy nem vagyunk önellátóak. Valamivel kevesebb, mint 80 százalékos a hazai önellátás szintje. Azaz minden megvásárolt száz tojásból több mint húszat külföldről importálunk. Így a magyar fogyasztónak a fehérjedús táplálékért „piaci harcba” kell szállnia az olasz, a francia, a német vagy akár a cseh vásárlókkal. 

Ez az, ami feljebb viszi az árakat. Ha azonban önellátók lennénk, akkor a külhoni verseny nem befolyásolná olyan mértékben az árakat.

A Mizsetáp Kft. tulajdonosa elmondta, hogy már régóta nagyon kiszámíthatatlan a tojástermelő szektor jövedelmezősége, amely még öt-tíz év átlagában is szerény. Emiatt a beruházások mértéke nem elégséges, kicsik, nagyok abbahagyják a termelést, és ennek következményeként tapasztalható az, hogy a hazai önellátás mértéke csökken. Így talál magának jó piacot például az ukrán tojás, amely az uniós kettős mérce révén, vámmentességgel fűszerezve érkezik az Unióba. Megítélése szerint, ha enyhe termelési többlet alakulna ki idehaza, akkor az árakat ez szabályozná, s tartósan csökkentené is. Ma a vásárló a boltban azt látja, hogy egy-egy tojás ára 80–90 forint darabonként. Így jön ki az 1500 forintos kilós ár. A tulajdonos-ügyvezető elmondása szerint a termelő bevétele az említett – például 1500 forintos – kilós árból 50 százalék körül alakul. A többi a kis- és a nagykereskedőnél marad, valamint a csomagolásra, fuvarozásra megy el.

Információi alapján az Egyesült Államok hamarosan elindítja a baromfiállományok madárinfluenza elleni vakcinázását, amelyhez csatlakozni fog – már akár idén – az Európai Unió. Ez rohamosan csökkenti majd az állatállományok kiszámíthatatlan időpontú és volumenű kiesését. Hangsúlyozta, hogy a takarmány alapanyagárai az egekbe szöktek, s ez már önmagában is felelős a termelési költségek duplázódásáért, de a tavalyi energiaár-sokk is felfelé vitte a költségeket. A cégénél az évtized elejéhez képest hat-hétszeresére nőtt például az elektromos áram ára. Végül, de nem utolsó sorban ehhez a dráguláshoz járult hozzá olyan kiadás-növekedés, mint a béremelés, a szállítási költségek változása vagy a finanszírozás. Mint mondta, a lakosság ugyan visszafogta a költekezését, de úgy tűnik, hogy a tojásfogyasztás, illetve -felhasználás, ha nem is nőtt tovább, de legalább nem csökkent. A hazai tojásfogyasztás 250 darab/fő körül mozog, melynek öt százaléka származik Lajosmizséről.

Miért nem csökken a tojás iránti kereslet?

A tojás ideális – régóta közismerten az anyatejjel egyenétékű – és fajlagosan a legolcsóbb fehérjeforrás. E mellett egy tucat vitamint és ásványi anyagot is kiemelkedő mennyiségben tartalmaz, s ezáltal szuperélelmiszer. A növényi fehérjék nem olcsóbbak, viszont lényegesen elmaradnak a tojástól a biológiai értékük tekintetében.