2022.09.07. 19:56
A borászok szerint több bort kellene innunk
A bor és a kultúra, a bor és Kiskőrös borkereskedőinek a kapcsolata. Ezekről a témákról tartottak előadásokat a Kiskőrösi Szüreti Fesztivál első rendezvényén, amelyet a helyi borrend szervezett.
Tarján Balázzsal Supka Éva beszélgetett
Fotó: Barta Zsolt
Meg kell szüntetni a zéró toleranciát, Európa 23 országában ilyen ugyanis nincs. Ezekben az országokban nincs is több baleset az alkoholfogyasztás miatt. Erről Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke beszélt a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend szakmai rendezvényén. Az esemény a XXVIII. Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok első programja volt. Az ismert borász szakember azt is említette, hogy egy vacsora után egy pohár bor elfogyasztása már szabálysértésnek számít, ha valaki ezt követően vezet. Ez azonban nem számít problémának máshol.
Majd arról is szólt, miszerint jelentősen csökkent az elmúlt években a hazai borfogyasztás. Az egy főre jutó fogyasztás bőven húsz liter alatt van.
A bor elfogadottságát erősíteni kell idehaza, és a borért, a szőlőért tisztességes árat kell kapniuk a termelőknek.
Megemlítette, hogy a Magyar Bor Akadémia az idén 30 éves. A három évtized alatt a hazai bortermelés minősége óriásit lépett előre, ugyanakkor a fogyasztóknak is fejlődniük kellene a szakmai képviselőivel együtt. A nedűk ismerete, a kóstolás folyamata, a borok ételekhez történő megfelelő társítása olyan tudást feltételez, amelyet sokan nem ismernek, világított rá a helyzetre az elnök.
Őt követte az előadók között Turán István helytörténész, aki a kiskőrösi bortermelésről, és a termelőkről tartott előadást. Mint mondta, helyi vagyonos emberek fektettek a XX. századfordulón szőlőtermelésbe. A gazdák harmada lehetett ilyen ember, a tulajdoni lapok szerint. Majd 1940-re a gazdák kétharmadának volt saját szőlőültetvénye, azaz jó üzletnek tűnt a bortermelés. A terméket azonban nem palackokban, hanem lédig szállították Budapestre. Akkor volt gond, amikor a Károlyi-kormány próbálta korlátozni a háború végén a fogyasztást, majd 1919 tavaszán a Tanácsköztársaság vezetése betiltotta az alkoholfogyasztást. Szerencsére a kommunista kormány megbukott, így értékesíthetővé vált a nedű.
Az előadó szólt arról is, hogyan vették el a legnagyobb zsidó kereskedőtől a borkereskedését, egyéb vagyonát. Bár túlélte a holokausztot mire visszaperelte az ingatlanát, addig államosítottak mindent a kommunisták.
A bor és a kultúra közötti szoros kapcsolatról Tarján Balázs címzetes egyetemi tanár egy beszélgetés során értekezett, amelyet Supka Éva vezetett. Van-e borban igazság? Ezzel indította mondanivalóját az előadó, aki rögtön meg is válaszolta a kérdését. Ahogy mondta, minden csak nézőpont kérdése, azaz attól függ, mennyi pohárral fogyaszt az illető. Az 1919-es alkoholtilalommal kapcsolatban megjegyezte, hogy Sopronban és Egerben is felháborodtak az emberek ez ellen.
Sopronban azonban annyi könnyítést adtak a hatóságok, hogy orvos felírhatta gyógyszerként a bort, így napi két decilitert fogyaszthattak egészségügyi javaslatra a „betegek”.
Az előadó elemzésében felvázolta az irodalom és a bor kultúrtörténetét a görögöktől a napjainkig bezárólag. Megemlítette, hogy az első magyar bordalok valamikor az 1550-55 közötti években születhettek. A XVIII. században a Csokonai Vitéz Mihály, később Petőfi Sándor, Ady Endre is jól ismert borral kapcsolatos verseket költött. Adyról fennmaradt, hogy napi több liter bort, esetleg egy üveg konyakot is megivott, ugyanakkor a szerkesztőségekben a megrendelt írásokat mindig pontosan leadta – mondta az előadó.
