Hatalmas az aszály: az öntözés fokozása kiemelten fontos

Az országban lesz elegendő gabona ahhoz, hogy ellássuk élelemmel az embereket és takarmánnyal az állatokat. Az viszont elképzelhető, hogy kevesebb jut majd exportra. Ezt Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke nyilatkozta lapunknak. Mint mondta, a Tiszántúlon alig lesz termés, nálunk, a Duna–Tisza közén egy héttel állunk jobban, mivel nálunk valamivel több csapadék hullott, mint a keleti területeken. A Duna mellett valamivel jobb a helyzet, mint a Bácskában.

A legrosszabb helyzetben a kapásnövények vannak a térségben. A kukorica alig hozhat az idén termést. 

Az árpa 20–30 százalékkal fizet gyengébben, mint tavaly, úgy három-öt tonna lesz a hektáronkénti termés, a búza hozama kettő-öt tonna lesz, attól függően, hol, mennyi eső esett. A repce az idén kis terméssel fizet, előfordul, hogy egy tonna terem egyes területen, miközben normál esetben három tonnát, nagyon jó években és területen akár három-öt tonnát is teremhet.

A Dunántúlon kevésbé rossz a helyzet – fogalmazott a nyugdíjas agárszakember. Az árakról csak annyit mondott, ha kibékülnének az ukránok és az oroszok, és elindulna a gabonaexport a térségből, akkor a jelenlegi 130 ezer forint/tonnás ár lecsökkenne 100 ezer forint alá. Viszont fontos tudni, hogy Spanyolországban, Franciaországban és Németországban ugyanolyan aszályos idő van, mint nálunk. Azaz ezekben a nagy országokban is kevesebb gabona terem az idén.

Mint azt Vancsura József elmondta, az a gond nálunk, hogy az országban nem fordítanak megfelelő figyelmet az öntözés kiszélesítésére. 

Munkatársunk utánanézett az adatoknak. A KSH adatai alapján Magyarországon a legalább egyszer öntözött terület 2021-ben 110 ezer hektár volt. Ez a hazai termőfelület talán két százaléka. Bács-Kiskunban 12 753 hektárt öntöztek tavaly legalább egy alkalommal a gazdák. Az idén legalább 100–200 milliméternyi csapadék nem esett le a térségünkben és az ország keleti felén. Télen nem hullott hó, így nem is tudott lassan leszivárogni a hólé a talaj alsó részeibe.

A legnagyobb alföldi víztározó, a szocializmusban megépített Kiskörei vízerőmű. Annak idején úgy számoltak, hogy legalább 300 ezer hektárnyi termőföldet lehet majd a környékén öntözni. A 70-es években az öntözésre berendezett terület 350 ezer hektár volt idehaza. Ez a szám már akkor sem volt jelentős , de az aszályos évek nem voltak olyan gyakoriak, mint manapság. Dr. Nagy István agrárminiszter 2019-ben egy interjúban azt nyilatkozta, hogy el kellene érni belátható időn belül a 400 ezer hektárnyi felületet idehaza. Ehhez a kormány évi 17 milliárd forintot biztosít a csatornák rendben tartására és a vízkinyerésre idehaza.