A nyári aszályos időjárás nem kedvezett a kapáskultúráknak Bács-Kiskunban

Címkék#termésátlag #élelmiszertermelés #Gáspár Ferenc #gabonaárak #élelmiszer #Nemzeti Agárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete #mezőgazdaság

Bács-Kiskun Magyarország akár 20 millió ember élelmiszerét is képes megtermelni. A kiváló földekkel megáldott Észak-Bácska a megyénk lakosságának a dupláját képes lenne élelemmel ellátni. Minden adott az olcsó, jó minőségű élelmiszerek előállítására. Ennek ellenére a gabonaárak megduplázódtak, a gyümölcsök árai szintén magasra szöktek. Hogy látja a megyei agrárkamara elnöke a 2021-es év eredményeit? Gáspár Ferencnek tettük fel a kérdéseinket.

Barta Zsolt

Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetének az elnöke

Forrás: Barta Zsolt

– Az idei év nagyon jó bevételeket hozott a gabonatermesztők számára. Megduplázódott például 1 tonna búza ára. Így most 100 ezer forint körül alakul a világpiaci ár. Mi ennek az oka? A kamara elemzői hogyan látják, ez meddig marad fenn?

– A kijelentés a kalászos gabonák egy részére igaz, de a kukoricára már egyáltalán nem, hiszen az aszály miatt rendkívül gyenge terméseredmények születtek, főként az ország dél-alföldi megyéiben. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a magasabb árakat csak azok a termelők tudták kihasználni, akik nem kötötték le még az év elején a termésüket az akkori, lényegesen alacsonyabb áron. Ebben az esetben az árnövekmény a kereskedőknél csapódik le. Sajnos általános világpiaci trend a termeléshez szükséges inputanyagok és energiahordozók árának soha nem látott emelkedése, amely kihat az egész élelmiszerláncra és hosszabb-rövidebb átfutással szükségszerűen a termékek árában is jelentkezik, egyébként fenntarthatatlanná válna a termelés folyamata. A piaci folyamatok jövőbeli alakulásával kapcsolatos becsléseket több bizonytalanság is nehezíti, de a szakértők véleménye szerint a magas gabonaárak előreláthatólag a jövő évben még megmaradnak – mondta Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetének az elnöke.

– Milyen termésátlagok jöttek ki a szántóföldi termelés során?

– A kalászos gabonákból jó terméseredmények születtek, de sajnos a későbbi, nyári és ősz eleji aszályos időjárás nem kedvezett a kapáskultúráknak. Így a kukorica- és a napraforgótermés-eredmények is gyengék lettek az idén. A dél-alföldi megyéket különösen erősen sújtotta az aszály, így ott születtek a leggyengébb terméseredmények.

– Azt mondják, hogy a malmoknál áprilisra elfogyhat a búza, mert érdemesebb exportálni. Elképzelhető ez a helyzet?

– Nem látjuk a valóságalapját, mivel az exportárak és a belföldi árak között nincs olyan jelentős különbség, hogy ez bekövetkezzen. Megfelelő mennyiségű és minőségű magyar búza van készleten, amiből bőségesen fedezhetők a hazai szükségletek.

– Jövőre növekedik-e a földalapú támogatás és az AKG összege?

– Tekintettel arra, hogy a 2022. évi támogatási év még a jelenleg futó szabályrendszer szerinti támogatásokkal működik majd, a közvetlen támogatások mértékében jelentős változás nem várható. Az újonnan meghirdetett hároméves AKG-programban azonban jelentősen emelkedtek a fajlagos támogatási értékek. A támogatási rendszer jelentősebb változásaira a 2023-as évtől számíthatnak a gazdálkodók.

– Hogy látja a megyei gyümölcstermesztés idei eredményeit?

– Az elmúlt három évben a hazai gyümölcstermesztési ágazat teljesítménye termékkibocsátásban kifejezve jelentősen csökkent. A csökkenő termelés ellenére folyamatosak a piaci anomáliák, és egyes évjáratokban a termelés a hazai igények kielégítésére sem elegendő. Az utóbbi évek klímaváltozásának eredményeként egyre komolyabbak az időjárási szélsőségek negatív hatásai. Az extrém időjárási események hatására az elmúlt hat évben háromszor szenvedett el komoly fagykárokat a gyümölcstermesztésünk, és ez várhatóan a jövőben sem enyhül majd. Ennek következtében jelentősen csökkent a gazdák bevétele és nőtt a fogyasztói ár. Az idei szezonban tehát már harmadszor szenvedett el jelentős fagykárokat a hazai gyümölcstermesztés, ezen belül is a leginkább sújtott területek a Balaton és Szolnok vonalától délre fekvő megyék voltak, köztük Bács-Kiskun, ahol az ország egyik legjelentősebb gyümölcsültetvény felülete található. Mindezek következtében sajnálatos módon az utóbbi hat évben közel 100 ezer tonnás pozitív külkereskedelmi egyenlegről 144 ezer tonnás negatívum alakult ki, azaz mára a teljes gyümölcságazat nettó importőrré vált és 46 milliárd forint passzívumot mutat.

– A magas gabonaárak miatt azt mondják sokan, hogy a szabadföldi zöldségtermesztésről inkább átállnak a gabonára. Kisebb befektetés, jobb bevétel. Kell-e ettől tartanunk? Mármint attól, hogy megdrágul majd a zöldség, mivel nem éri meg termeszteni.

– Ez a folyamat sajnos nem új keletű, csak a jelenlegi inputanyagköltség-emelkedés és a negatív piaci viszonyok felerősítették ezt a termelői gondolatot. A veszély tehát valós, ezért meg kell mindent tennünk, hogy a költséges és sok kézi munkaerőt megkövetelő kertészeti ágazatok az eddigieknél is magasabb szinten kapjanak támogatást. Ez azonban nemcsak a pénzügyi támogatásokat jelenti, hanem azoknak a pénzügyi, gazdasági és piaci szabályzók pozitív irányú változtatását is, amelyek jelenleg gátolják a kertészeti ágazat fejlődését.

– Az idei év tele volt hőséges napokkal, kevés volt a csapadék. Van-e előrelépés a vízvisszatartás vagy az öntözés területén?

– A klímaváltozás okozta jelenségeket sajnos egyre inkább megszenvedi az egész világ, így hazánk is. Hazánkban jelentős öntözésfejlesztési program indult. Kisebb regionális fejlesztések már megvalósultak, valamint nagyberuházási programok vannak már tervezési fázisban.

Reményeink szerint az új támogatási ciklusban már jelentős előrelépésekről számolhatunk be. Előrelépést jelenthet az öntözési közösségek kiemelt támogatása.

Öntözési közösségként olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el, amelynek tagjai az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelők, akik szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektárt, kertészeti zöldség-gyümölcs termesztés esetén pedig legalább 10 hektárt öntöznek. A beruházás vonatkozásában az elismert öntözési közösségek plusz 20 százalékos támogatási intenzitással indulhatnak A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című pályázaton, amely nemcsak az öntözést, hanem a vízvisszatartást is támogatja. Így a megyében egy öntözési közösség által végrehajtott vízgazdálkodási beruházás 70 százalékos támogatási intenzitással valósulhat meg. Az öntözési közösségek további támogatására egy újabb pályázati felhívás jelent meg tavasszal (Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása című pályázati felhívás), amely a közösségek együttműködését hivatott támogatni új közösségek/öntözés esetében a beruházás megtervezését, meglévő öntözésen létrejött közösségek esetében pedig alapvetően a fenntartási költségeket támogatja. Mindkét pályázati felhívás 2022 év végéig van nyitva.