Feldman: alkalmazkodnunk kell a változó körülményekhez

– Sokan és régóta kongatják a vészharangot, hogy bár vizekben gazdag ország vagyunk, nálunk is okozhat gondot a klímaváltozás. Mi tapasztalható ebből most, mit vesz észre, mit lát előre a szaktárca?

– A mezőgazdaság szempontjából ez nem egy esetlegesen bekövetkező negatív lehetőség, hanem már a mindennapok része. Éppen ezért szeretnénk biztosítani a mezőgazdasági öntözés fejlesztéséhez szükséges feltételeket, aminek több eleme van. Nagyon fontosak azok a beruházások, amelyeket a termelők meg tudnak valósítani, nagyon fontos, hogy elfogadtunk egy olyan öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, ami ezeket a beruházásokat egyszerűbbé teszi, és elindítottuk az öntözési közösségeink létrehozását. Nagyon elkötelezettek vagyunk abban, hogy ahol van gazdálkodói igény az öntözéses gazdálkodásra, ott tudjunk vizet biztosítani.

– A dunapatajihoz hasonló projektek a laikusok számára futurisztikusnak tűnnek. És önnek? Hány hasonlót lát?

– Amit most Dunapatajon látunk, az vízfelhasználás, energiahatékonyság, talajkímélet szempontjából nagyon előremutató, nagyon modern. Ez kell ahhoz, hogy valóban gazdaságosan lehessen öntözni, hiszen azok a költségek, amelyek ezeknek a rendszereknek a működtetéséhez kellenek, akkor térülnek meg igazán gyorsan, ha a lehető leghatékonyabb a működés. Ezek az innovatív beruházások jelentik az öntözéses gazdálkodás alapját.

– Mennyivel hatékonyabb, mint a hagyományos öntözés?

– Technológiai és területi adottságok függvényében több tíz százalékos költségmegtakarítást eredményezhet. Ez mindenképpen számottevő, és érdemes vele számolni.

– A technológiák beszerezhetők hazánkban?

– Magyarországon minden olyan öntözési technológia hozzáférhető, ami a korszerű, 21. századi öntözési tevékenységhez szükséges. Mi abban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy ezeket a gazdálkodók megismerjék, majd a földjeiken működésbe is állítsák.

– A normatíván túl a beszerzésben is van szerepe a minisztériumnak?

– Közel 700 mezőgazdasági üzem öntözési beruházásait támogattuk az elmúlt néhány évben; erre a mai napig 37 milliárd forintot fordítottunk. Az egyre több termelő összefogásával felállt öntözési közösségek még intenzívebben érdeklődnek a beruházások lehetőségei iránt, tehát úgy gondolom, hogy a fejlesztéssel érintett területek mérete dinamikusan emelkedik tovább. Erre szükség van, mert amint azt idén is láttuk: a tavaszi vetésű kukorica sok helyen megsínylette az aszályt; ahol viszont öntözéssel tudtak segíteni, ott hektáronként több tonnával magasabb lesz a hozam.

– A klímaváltozással össze­függésben milyennek látja a magyar agrárium következő néhány évtizedét?

– Alkalmazkodnunk kell, ez nem kérdés. A magasabb évenkénti átlaghőmérséklet, a nagyobb évenkénti hőösszeg még kedvező is lenne a zöldség- és gyümölcstermesztésnek, de hőhullámokkal tarkítva hátrányosan érinthet bennünket, ha nem tudunk mellette öntözési lehetőséget biztosítani.

Összességében hiszek abban, hogy az elmúlt másfél évszázadban a víz elvezetését középpontba helyező gyakorlaton tudunk fordítani, és meg tudjuk valósítani azokat a fejlesztéseket, amelyek a víz pótlását, a víz megtartását segítik.

Ez fordulópont a magyar mezőgazdaság és Magyarország életében, de optimista vagyok, hiszen a szükségét felismertük, az ehhez szükséges projektek tervezését megkezdtük, gazdálkodói oldalról pedig pozitív, érdeklődő hozzáállást tapasztalunk. Itt érdemes megemlíteni, hogy ezeknek az öntözési projekteknek a megvalósítása időben rendkívüli módon lerövidült, mert új szabályozási környezetet teremtettünk, a támogatások elbírálási és kifizetési idejét meggyorsítottuk, és a hatóságaink mindent megtesznek azért, hogy ahol csak lehet, ott vízjogi engedély szülessen, vagy minden feltétel adott legyen a beruházás elindításához. Ezek a gyakorlatok mind támogatják és időben a korábbiakhoz képest rendkívüli mértékben lerövidítik a fejlesztéseket.

– Maradunk vizekben gazdag ország?

– A rajtunk átfolyó vízmennyiség nagy, de a Duna és a Tisza vize talán nem kellőképpen kiaknázott. Bács-Kiskun megye fekvése szempontjából előnyös, hogy mindkét folyó jelen van – ez szerintem komolyabb lehetőségeket jelent itt, mint más, folyóvizekben szegényebb részein az országnak.

Öntözési közösségek

Feldman Zsolt államtitkár meggyőződéssel beszélt arról, hogy csak egy innovatív mezőgazdaság képes felvenni a harcot a globális felmelegedéssel szemben. Úgy véli, az öntözési közösségek létrehozása, illetve az öntözési projektek anyagi támogatása mellett a korábbiaknál kedvezőbb jogszabálykörnyezet és a szakhatóságok rugalmasabbá tétele is kellett ahhoz, hogy a hazai agrárium új utakon induljon el: ne csak túléljen, hanem még a klímaváltozás korában is fokozni tudja a termelést, megalapozva ezzel hazánk élelmiszer-biztonságát.

Korábbi cikkünk a témában:

https://www.baon.hu/kozelet/helyi-kozelet/atadtak-a-kornyek-legnagyobb-tavvezerelheto-ontozogepet-4284164/